Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)
II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Első rész. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői - I. fejezet. Az egyházközség
381 A városok- és helységekben már létező oly templomokban és azok körül levő sírkertekben, melyekben a temetkezés eddig tényleg szokásban volt, a temetkezés jövőre hatósági engedély mellett történhetik, mely csak az esetben adható meg, ha a temetkezés a közegészségi érdekek teljes megóvásával eszközölliető. Ugyanez áll oly családi temetők- vagy sírboltokra nézve, melyek a rendes temetőkön kívül, magánbirtokon szándékoltatnak felállíttatni, vagy már tényleg léteznek. A temetők és sírboltok körüli azon egészségrendőri intézkedések, melyek a helyi viszonyok által igényelvék — a törvény s annak alapján keletkezett kormányrendelet keretén belől — a községi, illetőleg köztörvényhatósági statutárius jog tárgyát képezik. Hullák elszállítása csak hatósági engedély folytán, az e részben fennálló óvrendszabályok mellett történhetik. Oly hullákra nézve, melyek Ő Felségének másik államába, a külföldi államokba vagy viszont onnan ideszállíttatnak, az eljárás a jelenben fennálló s esetről esetre kötendő egyezmények által szabályoztatik. A telepítésről szóló 1894: V. törvényczikk 3. §-a szerint a telepítő tartozik a telepítési terület kiterjedésének legalább 5°/ 0-át ingyen, illetve vételár fizetésének kötelezettsége nélkül, közczélokra átengedni. A község a részére átengedett területen jelöli ki a temető létesítésére szükségelt területet. A kihágásokról szóló 1879: XL. t.-cz. 80. §-a szerint, a a ki nyilvános helyen felállított sírt, síremléket szándékosan bemocskol; a ki köztemetőt vagy annak kerítését szándékosan megrongál vagy bemocskol, három napi g terjedhető elzárással és húsz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Temetéskor a keresztnek, fejfának vagy zászlónak kigúnyolása vallás elleni vétség. (8943/95. c.) Az 1878 :V. t.-cz. 418. és 420. §§-ai értelmében vétséget követ el, három évig terjedhető fogházzal s ötven forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik az, a ki vallási szertartásra rendelt épületet vagy más tárgyat, a ki sírt vagy síremléket jogtalanul megrongál, elpusztít vagy megsemmisít. Temetkezési helyek, elhagyatásuk után még ötven évig, földadó alá nem tartoznak. 1 Az ezek fenntartására rendelt 1 1875 : VII. t.-cz. 5. §. 45,055/85. sz. pmr.
