Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Első rész. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői - I. fejezet. Az egyházközség

318 ELSŐ RÉSZ. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői. I. FEJEZET. Az egyházközség. 45. §. Az egyházközség fogalma. A legtöbb prot. egyházi alkotmány mellőzi az egyházközség fogalmának meghatározását, nyilván abból az okból, mert a vallásgyakorlat czélja és lehetősége — különösen az egyetemes papság elvének elfogadása mellett — nem kívánja meg feltétlenül egyházközségek szervezését s így az egyházközség fogalmának kánonilag való meghatározását. Krisztus urunk, valamint a reformátorok sem adtak az egyházközség fogalmáról jogilag construált meghatározást, jól tudván azt, hogy az egyházközség, mint külső jogi jelentőséggel biró szervezet, a mindenütt más és más állami és társadalmi viszonyokhoz képest fog alakulni s ehhez képest fog jogi jelentőségű meghatározást nyerni. De mert ma már az egyház belső életműködése az egyház külső jogi életének fokozottabb mértékben hatása alatt áll s hazai evang. egyházunk békés és államjogilag is félremagyarázhatlanul jogosult nyilvános működése egy történelmileg kifejlett s közjogilag elismert alkotmány által megállapított szervezet keretében megy és mehet csak végbe, ennélfogva ennek a szervezetnek megannyi tagozatáról, tehát az egyházközségről is jogilag szabatos meghatározást kell adni nemcsak a tételes egyházi jogban, de még inkább annak rendszeres és tudományos feldolgozásában.

1 ' Egyházi életünk legkiválóbb férfiainak nézete e tekintetben megoszlik. L. Thebusz i. m. 168—169. 1.