Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

286 semmi akadálya nem lehet többé annak, hogy akár az általános polgári törvénykönyvben, akár magában a róm. kath. lelkészek congruáját megállapítandó törvényben kategorikusan és semmiség terhe alatt kijelentessék, hogy a párbér telki teher nem lehet s ily jelleggel még jogügylet alapján sem keletkezhetik; valamint kijelentendő az is, hogy idegen hitfelekezetűek szerződésben sem vállalhatnak magukra párbérfizetési kötelezettséget másvallású lelkész javára. Lássuk már most, mit tartalmaznak a hivatkozott törvény, s illetve rendeletek: Az 1898: XIV. t.-czikk 11. § 4. pontja szerint az evang. lelkész fizetésének állami kiegészítésénél felszámítandó jövedelem: „A hívek által közvetlenül pénzben, terményekben, kézi- vagy más igásmunkában évenkint visszatérőleg teljesített szolgáltatásokból befolyó jövedelem". Ugyanezt mondja, más szavakkal, a végrehajtási rendelet idézett szakasza is. Ezzel összhangzatosan a latin és görög szertatású katholikus lelkészek és segédlelkészek jövedelmeinek összeírása tárgyában 878/1896. sz. alatt kelt vallás- és közoktatásügyi ministeri rendelet 10. § e) pontja kimondja, hogy a lelkészi jövedelmekből összeírás alá esnek „az állandó járadékok és javadalmazások készpénzben,terményekben,vagy munkákban". Ugyanezen rendelet 18. §-a szerint a bevallásnál „bejegyzi a lelkész mindazon szolgáltatásokat, melyeket a plébániához tartozó hívek visszatérőleg akár párbér, akár más név alatt készpénzben vagy terményekben teljesíteni tartoznak". Mi következik mindebből ? Az, hogy evang. lelkész másvallású egyéntől ma már párbért nem kénytelen szedni s nem is szed, mert a congruabevallásnál csupán híveinek párbérét kellett felszámítania s az 1600 koronáig hiányzó összeget az államkincstár fedezi. Ha tehát prot. lelkészeknek netalán (a mi inkább csak Erdélyben fordult elő nagyobb arányban) idegen hitfelekezetű párbéresei is lettek volna, azok elvesztéseért kártalanítva lettek. Viszont a r. kath. lelkész az idézett rendelet szerint csakis a plébániához tartozó hívek párbérét számítván fel, nem lesz többé utalva idegen hitfelekezetííek párbérére, mert a tisztességes megélhetéshez szükséges összeg erejéig az állam egészíti ki jövedelmét. Kétszeres jövedelemben pedig netn részesülhet ugyanazon a czímen, nevezetesen congrua czímen, másrészt