Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

274 elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó szülő jogosítva van megállapítani, hogy a nemebeli gyermekei a bevett, vagy törvényesen elismert vallások melyikében nevelendők. Ha az illető szülő nem határoz, a másik szülő azonban valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozik: akkor az összes gyermekek ezen utóbbi szülő vallását követik, illetve abban neveltetnek. Ha egyik szülő sem tartozik valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez: a szülő helyett, ki a saját nemebeli gyermekek vallása felől nem határoz, a gyámhatóság határoz, a rokonok meghallgatásával. Az, hogy a gyermekek a jelen szakasz 2., 3. és 4-ik bekezdésében körülírt esetekben mely vallásban neveltessenek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig állapítandó meg. 28. §. Az oly házasság, melyben akár mind a két, akár csak az egyik fél a bevett vagy törvényesen elismert vallások egyikéhez sem tartozik, külömböző vallású felek közti házasságnak tekintetik. Az ily felek közt az előző § 1. bekezdésében említett megegyezéstől, illetőleg a 2-ik és 4-ik bekezdés szerint létrejött megállapítástól, valamint a 3. bekezdés szabályától eltérésnek csak akkor van helye: ha az egyik vagy mindkét házasfélnek valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe való belépése által a házasság egyvallásúak házasságává válik, a mely esetben az 1894: XXXII. törvényczikk 3. és 4. §-ai megfelelően alkalmazandók. Az 1868 : LIII. t.-czikk 14. §-a, mely szerint: „Ha a szülők valamelyike más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a hetedik évet még be nem töltött gyermekek nemök szerint követik az áttértet" — a felekezetlen szülőkre nem nyert kiterjesztést. Ennélfogva a felekezetlen szülőnek valamely bevett vagy törvényesen .elismert vallásfelekezetbe való belépése a nemebeli hét éven aluli gyermekek vallására semmi befolyással sincs. Ha a szülő a házasság megkötésekor még nem volt felekezetlen s csak később lett azzá, akkor a már megszületett gyermekek számára nem választhat vallást. Ezt a m. kir. belügyminister 108,856/1898. sz. határozatában kifejezetten kimondotta. Ellenben a kilépése után született nemebeli gyermekre nézve, feltéve, hogy megegyezés nem volt, élhet vallásválasztási jogával.