Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

273 Ez esetben a születendő, valamint a 7-ik életévet még be nem töltött összes gyermekek a szülők közös vallását követik, illetőleg abban nevelendők. Az áttért szülő nemebeli 7-ik életévöket már túlhaladott, de az 1868: LIII. t.-cz. 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekek is az idézett törvényczikk 3 — 8. §-aiban körülírt módon a szülők közös vallására térhetnek át, de csak a gyámhatóság beleegyezése mellett.

1 A felekezetenkívüli szülők házasságából származó gyermekekre nézve az 1895: XLIII. t.-cz. 26-30. §§-ai intézkednek a következőképen: 26. §. A gyermekek, kiknek akár mind a két, akár csak az egyik szülője a bevett, vagy a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallást követnek és abban nevelendők. Ehhez képest az 1894: XXXII. t.-cz. rendelkezései az ilyen gyermekek vallására nézve a következő 27 — 30. §§-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. 27. §. A házasulandók az 1894: XXXII. t-czikk 1. §-a értelmében megegyezhetnek abban, hogy gyermekeik valamennyien az általuk megjelölt bármely bevett, vagy törvényesen elismert vallást kövessék, illetőleg abban neveltessenek. Ilyen megegyezés hiányában a bevett, vagy törvényesen 1 Megjegyezzük, hogy a vegyes vallású házasfelek gyermekeinek vallási nevelésére nézve az európai államok úgy a múltban, mint a jelenben eltérő elvi alapokon intézkedtek. Lényeges elsősorban az, vájjon ezek a szabályok közjogi, vagy pedig magánjogi jellegűek-e? Ez a kérdés a mi hazai jogunk szempontjából is vitás, jóllehet az irodalom túlnyomórészben közjogi álláspontot fedez fel a gyermekek vallására vonatkozó hazai jogszabályokban. Az ellenkező felfogás elismertetéseért küzd dr. K. Kovács Gyula, a m. ált. polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálaii anyag III. kötetében (5 24. I.) közzétett tanulmányában. Maga a tervezet 272. §-ában a közjogi felfogást megerősíti, sőt a gyermekek vallására vonatkozó közjogi szabályoknak magánjogi téren is szankciót adni kiván, kimondván, hogy „a szülő abban a vallásban köteles a gyermeket nevelni, a melyik a gyermeknek törvényes vallása". Az egyes európai államjogok szerint egyrészt a múltban s másrészt a jelenben vagy az állam uralkodó vallása, vagy a törvényes apa vallása, avagy a sexus sexum sequitur elve, vagy végre a szülők megegyezése az alapelv. Hazánkban legújabban ez utóbbi, de csakis akkor, ha a házasság megkötése előtt létesül. Ausztriában megegyezhetnek azután is. (1868. május 25-iki trv.) DR. MIRLER : „Magyar evangelikus egyházjog" IS