Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

263 illetékes anyakönyvvezetőnél is elvégezheti ezt a bejelentést, illetve igazolást s ez esetben az anyakönyvvezető a bejelentésről felvett jegyzőkönyvet megküldi a születést nyilvántartó állami anyakönyvvezetőnek. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha a szülő vallásváltozása folytán a 7 éven aluli és illetve felüli gyermekek vallása megváltozik. Ma még a kérdés tulajdonképen csak ezekre nézve aktuális, inert 1895. év óta 18 év még nem telt el. 8. §. Az áttörtnek áttérése utáni minden cselekvényei azon egyház tanai szerint ítélendők meg, melybe áttért s az általa elhagyott egyház elvei reá nézve semmiben sem kötelezők. Ugyanezen t.-czikk 14. §-a szerint: ha a szülék valamelyike más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a 7-ik évet még be nem töltött gyermekek nemök szerint követik az áttértet. A mennyiben az ilyen áttérés a házasság megkötése előtti reversalis hatályával,is kapcsolatos és illetve az áttéréssel a szülők egy-vallásúakká lettek, az esetben az 1894. évi XXXII. t.-czikknek alább ismertetendő 3-4. §§-ai nyernek alkalmazást. Ezek szerint tehát az áttérésnek jogi következményei vannak egyrészt az áttért egyénre, másrészt gyermekeinek vallására nézve. Az áttért egyénre nézve ez a jogkövetkezmény abban áll, hogy az elhagyott egyház elvei reá nézve többé nem kötelezők s ennélfogva az áttérés pillanatától fogva az elhagyott egyház őt meg nem adóztathatja. Ellenben a bizonyítványok előmutatásáig esedékes egyházi és felekezeti iskolai adókat elhagyott egyházának megfizetni tartozik. Az 1894: XXXI. t.-cz. (házassági törvény) hatálybaléptéig az áttérés a házasság kötésére és annak felbontására is befolyással volt, a mennyiben pl. a róm. kath. házasságjog a házasság felbonthatatlanságának elvét vallotta, holott a protestáns nem. Ma már e téren csupán annyiban lehet az áttérésnek hatása, hogy a r. kath. papok és szerzetesek áttérés esetében felszabadulnak az 1894: XXXI. t.-cz. 25. §-ában foglalt tiltó akadály alól. Az ú. n. impedimentum catholicismit a magyar házassági-jog nem ismeri. Ausztriában fennáll s erre való tekintettel a magyar állami anyakönyvvezetők osztrák állampolgár férfinak Magyarországon megkötni szándékolt házassága alkalmával erre figyelemmel lenni s a közreműködést megtagadni tartoznak, feltéve, hogy az osztrák hatóságok bizonyítványai szerint impedimentum catholicismi forog fenn.