Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

261 jelentkezés kérdését akként magyarázza, hogy az csakis akkor érvényes, ha az első jelentkezéstől számított 14 nap eltelte után, vagyis a naptári 15-ik napon történt. Tanúk, az 1868 : LIV. t.-cz. 191. § és 1877: XXII. t.-cz. 48. §-ának szellemét követve, oly egyének — férfiak és nők egyaránt — lehetnek, a kik 16-ik életévöket már betöltötték. A törvény a tanúk kellékeiről nem intézkedik. Az első jelentkezéstől számított 30 nap eltelte után tett második nyilatkozat szabálytalan lévén, legfeljebb újra kezdődő első jelentkezésként jöhet számításba. A jelentkezés akárhol történhetik ugyan, feltéve, hogy a lelkész az áttérni kívánóval, pl. lakásán kívül is szóba áll, a mit azonban a köteles hivatali önérzet hiányának tartunk. Miután a jelentkezésnek személyesen kell történnie, ennélfogva nyilvánvaló, hogy ágyban fekvő beteg ember aligha élhet az áttérés jogával. Szabadságvesztésre ítéltek egyáltalán nem térhetnek át, a mit a magy. kir. igazságiigyministernek 1875. febr. 18-ikán, 696. sz. a. kelt rendelete is kimondott. 4. §. Az áttérni akaró mind első-, mind másodízben tett nyilatkozata felől azon lelkésztől, ki előtt áttérési szándékát kijelentette, mindkét ízben kiilön-külön bélyegmentes bizonyítványt kér. 5. §. Ha a lelkész a kívánt bizonyítványt bármelyik esetben, akármelyik okból ki nem adná: mindkét ízben tett nyilatkozatáról külön-külön a jelenvolt tanúk adnak bélyegmentes bizonyítványt. A lelkész a bizonyítványért díjat nem követelhet. Ha mégis teszi s a fél ellenkezése miatt a bizonyítvány kiadását ebből az okból tagadja meg, akkor a tanúk állíthatják ki a bélyegmentes bizonyítványt. Ezt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister adott esetekben így értelmezte. 6. §. Az így nyert bizonyítványokat az áttérni akaró azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akar térni, bemutatván, ezáltal az illető egyház teljesen fel van jogosítva őt kebelébe felvenni. Tehát az egyház bármelyik lelkésze jogosult a bizonyítványok átvételére s az áttértnek felvételére, s e végett az illetőt, — pl. ha beteg — fel is keresheti. A bizonyítványokat nem szükséges, de czélszerű átvenni s az irattárban megőrizni. A bizonyítványok előmutatásának is személyesen kell