Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

251 nyugdíjintézetek, vagy gyámintézetek javára az egyházi tisztviselőkre kivetett. (E. A. 6. §.)' Az államhatalom segélye és eljárása igénybe vehető, ha az illetékes egyházi hatóságok által saját hatáskörükben hozott határozatoknak, melyekkel egyházi tisztviselő, vagy szolga felfüggesztése, elmozdítása, vagy állásába vissza- és behelyezése s az eljárási költségben való marasztalás mondatott ki — az egyházközség, vagy ennek egyes tagjai, a tisztviselő, vagy a szolga ellenszegülnek. (E. A. 7. §.) Az államhatalom segélye első fokon az egyházközségi közgyűlés, vagy ennek elnöksége által a községi, vagy járási elöljáróságtól, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a polgármestertől; másodfokon az egyházmegyei elnökség által, a köztörvényhatósági főtisztviselőtől (alispán, polgármester) kérhető s az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatják. (E. A. 8. §.) Egyideig vitás kérdés volt, vájjon a megkeresett közigazgatási hatóságok a megkereső egyházi hatóság, vagy község fentiekre irányuló kívánságának feltétlenül eleget tenni tartoznak-e? Két ministeri elvi-jelentőségű határozat nyújt e részben közelebbi tájékozódást. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ugyanis 29,830/1896. sz. rendeletében egy gör. kel. román lelkész párbérkövetelési ügyéből kifolyólag kimondotta, hogy a párbérjárandóság, ha öt év alatt nem biztosíttatik, avagy nem szorgalmazzák: elévül. Ilyen elévült párbérkövetelés behajtásánál tehát a közigazgatási hatóságok jogsegélyt nem nyújthatnak. A határozat indokát az képezi, hogy a párbér közadó jellegével bir, tehát közadók módjára hajtható be; miután pedig a közadók öt év alatt elévülnek, ennélfogva az állam ezt a jogelvet akkor is követni tartozik, a mikor egyházak közadó jellegű járulékainak behajtásánál való segédkezésre van hivatva. Megjegyezzük, hogy az állami jogsegély valamennyi bevett egyházzal szemben ugyanazonos alapelvek szerint van szabályozva, tehát a fentebbi ministeri döntés 1 A fentebbi pontokban körülirt adók, szolgálmányok és járulékok főként az E. A. 245 247, 250 - 256, 258 260, 262 - 264, 266, 306. §§-ain, valamint az egyetemes nyugdíjintézetről szóló törvény 3. §-a értelmében kelt s vonatkozó szabályrendelet (1. 25. §) határozmányain alapulnak.