Zsigmondy Jenő: Egyet. egyházi szabályrendelet gyűjtemény (Budapest, 1905)

I. Ügyrendügyiek - A) Az ág. hitv. ev. keresztyén egyház egyetemes közgyűlésének ügyrendje - Tanácskozás

18. §. A bizottsági és tisztviselői jelentések, és pedig az utóbbiak rendszerint, a bizottságiak mindenkor írásban terjesztendők elő. 19. §. A tárgy, illetőleg javaslat fölvétele után, először a fölvett tárgy, illetve javaslat netáni ellenzőjét, utána pártolóját illeti a szó és pedig pártoló felszólalásra, ha bizottsági javaslat, a bizottság előadóját. Ha a bizottság kisebbsége is választott előadót, a bizottsági jelentés előterjesztése után ezt illeti a szó. A felszólalni kivánók az e czélra kijelölt jegyzőnél Íratják fel magukat, és szólásra lehetőleg felváltva a javaslat, illetőleg indítvány mellett vagy ellen, hívandók fel. 20. §. Beszédet olvasni nem szabad. 21. §. A vita befejezése előtt zárszó illeti: a) bizottsági javaslatnál a bizottsági előadót; b) egyházkerületi javaslatnál az illető kerület püspökét vagy felügyelőjét, vagy e czélra megbízott s az elnökségnél igazolt előadóját; c) önáiló indítványnál az indítványozót; d) az ellenindítványozót, illetőleg az előterjesztett javaslattal vagy indítványnyal ellentétben álló indítványozót, ezeket azonban csak abban az esetben, ha az ily indítványttevőnek indítványát rajta kívül még szavazatra jogosult kilencz gyűlési tag aláírta. 22. §. Az egyházkerületek püspökei és felügyelői, továbbá az egyetem tisztviselői s az egyetemes bizottságok elnökei, az elnökség, illetve a tanácskozást vezető elnök engedelmével, ténybeli felvilágosítás végett, a szólásra való feljegyzéstől eltérően, közbeesőleg is jogosultak felszólalni. 23. §. Bármikor szót kérhetnek: a) kik napirendet indítványoznak; b) kik személyes megtámadásra válaszolni ; c) kik az ügyrendre hivatkozni akarnak; d) kik szavaik félreértését akarják helyreigazítani;