Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat berekesztő ülésszaka 1894. november 6. és 7-én - Függelék

ban, egyik felekezet a másiknak legkisebb akadályt is annyival inkább ne tegyen, mennél méltóbban lehet tartani : Hogy az ilyen a maga lelki pásztorától távollevő és a vallás szent dolgaiban csak ritkán részesülhető, és még iskola nélkül is szűkölködő gyülekezetben, netalán a tudatlanság, vallástalanság, és ezekből eredni szokott erkölcsi veszettség hova tovább elhatalmazzék, ide értvén még azt is: Hogy valahányszor az ilyen filiális gyülekezet a maga anyaekklézsiájának lelkipásztorát az úri szent vacsorának kiszolgáltatása, vagy halotti prédikáció tartás végett a hely szinére ki viendi, tehát az ő isteni tiszteletének a helybeli templomban bizonyos és pontosan meghatározott órán leendő végbevitelére, annak mindanynyiszorteljes szabadság engedtessék; úgy mindazon által, hogy a másik confession lévők templomát, oratoriumát, iskoláját, a most előadott módon a magok lelki céljaikra használó atyafiak ezen puszta használás tekintetéből semmi tulajdonosi just magoknak ez által fenn ne tartsanak. És a mindkét confession levő atyafiaknak a lelkiekben való kölcsönös megegyezésök, ámbátor egyrészről kivánatos dolog, mind a nagyobb idejüekre, mind a növendék gyermekekre nézve nagy jótéteményeket hoz magával ; de másrészről ugyanezen egyházi összeköttetésből ottan-ottan sok rendbeli nehézségek, Ízetlenségek, kedvetlen összeütközések származtak, melyek azután az emberi indulatok gyarlóságai miatt versengéseket oltozván, a két részen levő atyafiak között támadott kölcsönös idegenkedésnek és meghasonlásnak kútfejévé lettek és lesznek. Hogy azért az ilyen egyenetlenségek elháríttassanak és a szent békesség mind jobban megfundáltassék, melyet lerajzol sz. Dávid a 133-ik zsoltárban ilyen szókkal : Imé ! mely igen jó és gyönyörűséges dolog, az atyafiaknak egyességben való lakások ; tehát ezen célból a jövendő időkre megtartandó zsinórmértékül a következendő rendszabások tétetettnek. A) A másik confession levő hivek hittudományának, szertartásainak mi módon való követésére s azoknak becsületben tartására, és egymásnak kölcsönös megkimélésére nézve. B) Predicatorok, praeoransok és iskolatanítók hivatalbeli kölcsönös szolgálat-tételének minőmiségére, kiterjedésére és módjára nézve. C) A fizetés és szolgálatbeli tartozásokra nézve.