Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)
A zsinat második ülésszaka - IV. Egyházi törvénykezés - Protestáns vegyes bizottság
A 19-ik az unitáriusokra vonatkozó pont, egyhangúlag elejtetett. Ezzel az előterjesztés pontjai letárgyaltattak. Az elnök azon kérdést intézte a bizottság tagjaihoz, hogy van-e még a felliozottakon kívül oly közös ügy, mely a bizottság által tárgyalandó lenne? Sz teli ló Kornél a bizottság jegyzője állott fel s a következő beszédet mondotta : „Én a prot. zsinatok elengedhetlen kötelességének tartom, hogy az elkeresztelési kérdésben állást foglaljanak. Elengedhetlen kötelességnek különösen most, midőn e kérdés oly fordulatot vett, hogy az állami kormány minket ebben az ügyben cserbenhagyni készül. A miniszterelnök ugyanis székfoglaló beszédében megmondta, hogy a kötelező polgári házasság behozatala fejében mintegy ellenértékül az 1868. L1II. t.-c. eltörlését-szándékozik a kormány javaslatba hozni. Iszonyú tévedés az a szabadelvű kormánypárt prot. vezérférfiaitól, hogy a kötelező polgári házasságot a vallási békét biztosító sexus sequitur sexum elve compensatiója gyanánt fogadták el, hogy ezen elvet a polgári házasság behozatala esetében feladni hajlafidók. E tévedéssel szemben a prot. zsinatoknak kettős kötelessége állást foglalni és a mondott elv feladása ellen protestálni. Hát mi nekünk protestánsoknak a polgári házasság? Hiszen a polgári házasság magában véve még nem is szabadelvű intézmény. Minden a részletektől függ, ezekre nézve pedig a szabad elhatározás jogát magának a korona fentartotta. No hát a francia jezsuita de Bonald, midőn 1816-ban a felbonthatlansági dogmát a polgári házasságba belevitte, bebizonyította azt, hogy a polgári házasság intézménye szépen megfér a tridenti zsinat szabályaival. De hát föltéve, hogy a polgári házasság nálunk a kath. dogma megtörésével szabádelvű irányban fog megvalósíttatni, nekünk protestánsoknak a mi szabad hitelveink és szabadságaink mellett erre szükségünk nincs. Csinálhatunk mi magunknak házassági törvényt olyan jót, a milyet az állami törvény nem csinál, törvényeinket pedig megalkotta a zsinat, csak eléjök kell utasítani a házassági pereket. A polgári házasságra nem nekünk, hanem csakis a katholikusoknak van szükségük, ezekre nézve áldás a polgári házasság. Ezeket szabadítja fel a kath. dogma bilincsei alól,