Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - II. Egyházi háztartás - Május 19-iki 25. és 26-ik ülés

A 35. (261.) §. felette fontos intézkedéseket foglal magában. Ez a tisztviselők terményekben járó illetményeinek kivetéséről s ezeknek pénzértékben lerovásáról és a földmunka s egyéb szolgálmányok megváltásáról szól. Különösen a falusi lelkészekre nézve életbevágó kérdés vala ez. Ugyanis faluhelyeken a lelkészeknek úgyszólván egyedüli jövedelmét a termények, az ú. n. consipácio (összeszórás) és a földtelek képezték és képezik. Sajnosan tapasztalták azonban a lelkészek azt, hogy a hivek, különösen oly egyházakban, hol a lelkészt nem kedvelik, vagy valamiért megneheztelnek reá, az összeszórásnál nem tiszta szemet, hanem ocsút, tehát gazos búzát hoztak, a mely esetben a lelkésznek híveivel vagy összetűznie, vagy pedig jövedelmének ily csonkítását fájdalmas nyugalommal eltűrnie kellett. A lelkész számára kihasított telek egyházhivek általi bemíveltetése szintén a legtöbb egyházban a lehetőleg legrosszabb volt. A lelkészek és tanítók legnagyobb része tehát bizonyos izgalommal és reménynyel várta a zsinatnak e tekintetbeni intézkedését, mert a míg némely egyházban a földmunka barátságos egyezség alapján megváltatott, a nagy ob rész ezt megtenni vonakodott s folyt a lelkész kárára és boszantására a robotmunka tovább. A főóhaj tehát abban összpontosult, hogy legalább a földmunka váltassék meg s így az úrbériségnek e maradványa eltöröltessék. Nem csocla, hogy e szakaszhoz többen szólottak. Farbaky volt az első, ki a terményeknek készpénzben való lerovását nem ellenezte, de tekintettel arra, hogy a termények ára folytonos hullámzásnak van alávetve, a törvényben azt akarta kimondatni, hogy e termények megváltása 5—5 évre meghatározandó árak szerint történjék s a szakasz végén a „megváltandók" szó helyett a „megváltható" szót ajánlotta. Chotváts e módosítást pártolta, — Lautsek a szakasznak csak első részét fogadta el, — a többit törleni indítványozta. Laszkáry véleménye szerint a szegényebb gyülekezetekben a megváltás elviselhetlen terheket róna a hívekre, azért vagy a §. végének törlését, vagy a „megváltható" szónak elfogadását ajánlotta. Bodiczky szerint, ha a „megváltható" szó elfogadtatik, az egész §. a mint van megmaradhat.