Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 12-iki 14. és 15-ik ülés

Zsilinszky kiemelte, hogy egész zsinatunkon észlelhető az, hogy 100 év óta nem voltunk együtt s azóta nagyot fordult a világ. Fontosnak tartja Zelenka indítványát, de azt az értekezleten nem dönthetjük el. Érti Zelenkát, ki attól tart, hogy nem fogunk egyöntetű határozatokat hozni, de azért inkább bizonyos időben tartsunk értekezleteket, jelenleg pedig ő is napirendre térést indítványozott. Szontagh Pál (nógr.) szerint nem volt sem zárt ülésre, sem ily vitára szükség. Csak hajánál fogva ide húzottnak tartotta azon kérdés fölvetését, hogy a lelkészre, vagy az egyházközségre van-e fektetve a súly, midőn mindenki megértheti, hogy a súly az egyházközségen nyugszik. Napirendet indítványozott. Erre elnök föltette a kérdést: van-e zárt ülésre szükség vagy sem ? Erre nagy zaj között a nagy többség kijelentette, hogy arra szükség nincsen s felállással a nagy többség (Zelenka is fölállt) a zárt ülésnek szükségét elvetette, a zárt ülés negyed egyre berekesztetett s öt perc múlva a nyilt ülés megnyittatott. A nyilvános ülés megnyitása után az elnök jelezte, hogy a szavazás megtörténvén, a pontonkénti tárgyalást tűzte ki napirendre. Az a) és b) pontokra nem tétetett észrevétel, a c) pont Laszkáry szerkezetével fogadtatván el, a d) pontnál Terray az „esperes" szó helyett „fő- és alesp eres" szavak betételét indítványozta. Baltik a d) pontnál azon indítványt tette, hogy mivel az egyetemes jegyző az egyetemes gyűlés tisztviselője, ez az egyetemes gyűlés által választassák s itt a szövegből kihagyassék, s noha göm. Szontagh ezt nem itt, de az egyetemes gyűlés címénél akarta tárgyaltatni, a zsinat azt elfogadta. Az e) pont maradt, az /) pontnál L e p o s s a azon módosítása lett elfogadva, hogy a „közgyűlés" szó az „elnökség" szóra lett helyettesítve, azon hozzáadással : „köteles lévén erről az egyházmegyei közgyűlésnek indokolt jelentést tenni". Bélák h) és i) pontok közé új pontot javasolt: „tisztviselők ellen emelt panaszok vagy sérelmek az egyházmegyére viendők fel". Prónay és Markó ezt ellenezték, mire a g), h), i) pontok változatlanul lettek elfogadva.