Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 10-iki 11. és 12-ik ülés

Trsztyénszky szintén elfogadta. Berzsenyi kinyilatkoztatta, hogyha e §. kihagyatik, nincsen észrevétele, de ha elfogadtatik, akkor azon sorrendet ajánlotta, hogy a 39. §. 38-diknak legyen beigtatva. Laszkjáry nem, — Bac h át e szónak: „törvényes" egyházi felsőbbségnek beszúrásával a §-t elfogadta. U j á g h és Kramár szintén a §. elfogadása mellett nyilatkoztak. Chotváts azon beillesztéssel, hogy a „a rájok ruházott megbízatásokat elvállalják-e, mely az „előmozdítani" szó után következnék, — e §-t elfogadta. Bárcza nem fogadta el, mert oly §-t nem fogad el, melyet végrehajtani nem lehet s Gyurátz indítványához csatlakozott. Händel e szakaszt változatlanul kívánta fentartani. Prónay megjegyezte, hogy az, mi e §-ban van, az az 1791-iki zsinaton is nagy vitára adott okot. Szerinte, mi az egyháznak egyházjogi állását nem érinti, azt a törvénybe fölvétetni nem szeretné, mert nézete mindig az, hogy a zsinati munkálatoknak csakis a szükségesekre kell kiterjeszkedniük. Itt csak erkölcsi igazságokról van szó, de a törvénybe csakis jogi igazságok veendők fel ; — tehát itt is csak az veendő fel, mi az egyháztagok jogkötelezettségét képezi. Szontagh indítványához c

satlaközött. Breznyik e §-ból e szavakat : „magán élőtökkel" kihagyni kívánta. Stefanovits e szakaszt a „többség" szónak kihagyásával elfogadta. Sárkány elfogadta a szakaszt, mert ha kihagyatnék, akkor a következő szakaszok is kihagyandók lennének. T h é b u s z szerint e §-ra nézve két indítvány tétetett. Az egyik, hogy kihagyassék, — a másik, hogy csak a vallásos erkölcsi élet és a kegyelem eszközeivel való élésnek követelése hagyassék ki. Egyiket sem osztja. Ha Prónay szerint csakis jogi, de nem erkölcsi igazságok veendők fel a zsinati törvénybe, szóló az erkölcsieket ép oly fontosaknak, — sőt az egyházi hitéletre amazoknál még fontosabbaknak tartja s az egyháznak van joga, sőt kötelessége híveitől a vallásos erkölcsi életet és azt, hogy az egyház kegyelmi eszközeivel éljenek — követelni. A szakaszt változatlanul fogadta el.