Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)
A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 9-iki 10-ik ülés
de a népes egyházakban ezt gyakorolni teljesen lehetetlen, mert a nagy lélekszám mellett egy-két lelkész a hivek lelki szükségeinek ápolására és a hithűség erősítésére nem elegendő. De a jelenlegi helyzet igazságtalan is. Vannak 20—30 ezer és vannak — különösen a szegényebb felvidéken — 5—600 lélekből álló egyházközségeink is. A népes egyházakban legkisebb az egyházi teherviselés, míg a felvidéki szegény egyházak teherviselése oly nagy, hogy alatta az egyliázhivek roskadoznak. Kifelé erőre van szükségünk, mert hatalmas ellenséggel állunk szemben s miután minden erő és hatalom az egyházközségből indul ki, ezt kell erősítenünk, mit csakis az általa beadott javaslat elfogadása által lehet elérni, miért is javaslatának elfogadását ajánlotta. Poszvék erre azt jegyezte meg, hogy e javaslat ezen §. kiegészítő részét nem képezheti, hanem oda tartozik, hol a lelkészkedésről van szó. Részéről a „közös" szó után a „nyilvános" szót kivánta beszuratni. Győry nem fogadta el Hörk indítványát, sőt hivatkozva a ref. testvérekre, azt a kánonokba sem akarta fölvétetni s a 27. §-nak kihagyását indítványozta. Trsztyénszky Hörk indítványát tartalmilag és elvileg helyeselte s óhaja, hogy az mentül elébb életbe lépjen, de a kánonba valónak nem tartja. De nem is ide való, hol az egyház lényegéről van szó. Győry indítványát sem fogadja el, hogy e §. egészen kihagyassék és ahhoz sem járul, hogy e §. a jelen szövegezésében fogadtassék el, hanem helyette ajánlotta a zsinati előmunkálat 13. §-át, mely így hangzott: „evangelikus egyéneknek közös nyilvános vallásgyakorlat végett bizonyos területen, testületileg szervezett összesége egyházközséget alkot". Dohnány nem ide valónak mondotta Hörk indítványát, de e §. kihagyását sem pártolta, mert az egyházközség meghatározására szükség van s ezért a következő szerkezetet ajánlotta: „valamely határozott kisebb területen élő ág. h. ev. keresztyéneknek közös vallásgyakorlat céljából szervezett testülete egyházközséget képez". Baltik szerint ezen indítvány a 33. §-nál tárgyalandó. A tárgyalás alatt levő szakaszt változatlanul fogadta el. Händel e §-t elfogadta, de azon közbeszúrással, hogy a „ vallásgyakorlat 1 1 után e szavak „éshitélet ápolása" tétessenek.
