Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 4-iki 6-ik ülés

tassanak be s az egyház szabad fejlődése céljából az esperességek és kerületek is helyesebben osztassanak fel. Podmaniczky ezt a részletes tárgyalás köréhez tartozónak tartja, hol a 47. §-nál erre nézve neki is lesznek észrevételei. Török József, a mennyiben a javaslatban a segédlelkészekről nincsen szó, ezeket is a zsinat védpaizsa alá helyeztetni kérte. Zsilinszky figyelmeztette a zsinatot, hogy az eddigi szónokok már a részletekbe bocsátkoztak, mert az a kérdés is, hogy testületi vagy képviseleti rendszert fogadunk-e el, már a részletekhez tartozik s ezért a javaslatot általánosságban tárgyalási alapul elfogadni indítványozta. Erre minden oldalról felhangzott az „elfogadjuk" szó s az elnök kimondotta, hogy e törvényjavaslat a zsinat által általánosságban tárgyalási alapul elfogadtatott. Következett a részletes tárgyalás. Itt mindjárt a cím, mely így hangzott: „a magyarországi ág. h. ev. keresztyén egyház alkotmánya" szolgált a kifejlődött s elkeseredett felszólalásoknak bevezetéseül. Győry a „keresztyén" szót, mint feleslegest kihagyatni indítványozta. Török a „keresztyén" szóhoz erősen ragaszkodott. Prónay azt ajánlotta, hogy a cím ez legyen: „a magyarhoni keresztyén egyház alkotmánya" s ehhez az első §-ban tétessék hozzá a zsinati előmunkálat első §-ának e szövege : „mely országos törvényeinkben ág. h. evangélikusnak is neveztetik, híveinek összessége képezi Baltik erre, ha ezt a magyar nyelv érzéke megengedi, e szövegezést : „Ev. ág. hitv. keresztyén egyház" ajánlotta. Áchim e §. változatlan elfogadása mellett nyilatkozott, mire Prónay visszavonta módosítását s a rettenetes zaj között végre szóhoz jutván az elnök, az általa föltett azon kérdésre, a zsinat elfogadja-e változatlanul a címet ? a zsinat nagytöbbsége azt felállással elfogadta s ezzel Győry indítványát elejtette. Az első §-nál annál nagyobb erővel tört ki az elkeseredést és haragot szülő vita. Nem maga a §., de Prónay egy nyilatkozata idézte azt elő. Itt ugyanis megújította visszavont módosítását, midőn a fent érintett zsinati előmunkálat első §-ának szövegét aján-