Székács József kiad.: Bányakerületi utasítások (Pest, 1871)

Az Olvasónak üdvét! A midőn a bányakerületi superintendentia megbízásából ezen Utasításokat kibocsátom, szükségesnek tartom azokat némely tudnivalók feleml/tésével bevezetni. Apáink az 1791 ζι-inaton meghozták az egyház közigazgatására vonatkozó cánonokat, azon reményben, hogy azok, megnyervén majd a királyi szentesítést s a törvényhozó testület hozzájárulását, egyházi bel- és küléletünknek mind meg annyi bástyái leendenek. A szentesítés nem következvén be, az így alkotott cánonok a törvény erejére nem emelkedhettek. Hogy egészen irott malaszt ne maradnának, apáink ugy kívántak segíteni a dolgon, hogy a zsinat cánonait, utasítások czíme alatt, beikormányzati szabadságuk felhasználásával, mindenki által megtartandó közgyűlési határozatokká változtatnák át. Elég bölcsek valának, koruk mostohaságát ismerve, e szándékukat be nem vallani, hanem e lépésöket Hamaliar azon szavaival indokolni „quod leges contuberniorum, qua obsoletae, extra usum devenerunt et eviluerunt." Legkevesebbé sem kétlem, hogy a Hamaliar Márton suprens által 1800-ban készített utasítások az általam fönebb jelzett felfogás szüleményei.