Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati tárgyalások - Hatodik ülés, ootober 3-kán

teendők lelkes teljesítése által ; hanem igenis az egyházi kitűnőbb tagjai, s különösen a földes urak vallásos példája által. — Ezen nyilatkozat új előbeszédül szolgált a megújult vitatkozásoknak, megkezdettek azok az előbbeni módon. Többen azok közül is, kik a kánont pártolták, ezen beszéd után ellene fordultak. És miután soká tartott a harc, fölszólalt a bányakerületi püspök Szinovicz: Fölhozta a III-ik századbeli katarusokat, kik nagy fölvilágosodottsággal és jámborsággal dicsekedtek, s azt hitték semmi vallásra sincs szükségük. A vitatkozó hévben levő papokhoz pedig fordulván azt mondta : ne vitatkozzunk többé ezen kánon fölött, tegyünk eleget kötelességeinknek a megváltoztathatlan isteni kánonok szerint, a többit bízzuk az Istenre és az időre. Ezen nyilatkozatot mások ekként folytatták: az egyház törvényei, milyen ezen kánon is, az isteni tisztelet látogatásáról, ámbár emberek hozzák, nem ellenkeznek az Isten törvényével, s nevezetesen ezen kánon, mely fölött ezen vita tart, ugyan azon szavakkal van a sz;ent Írásban megjegyezve. A papság nem bír annyi súlylyal, bogy ezen romlott időszakban hivatalos tényeivel a nyilvános isteni tisztelet tekintélyét megőrizhesse. Az Isten törvényeit nem lehet a gyarló és változékony emberi szabad akaratra bízni, s inkább kell engedelmeskedni az Istennek, mintsem az embereknek. A templomok az erény s az igaz életbölcseségének iskolái, a jó életnek és boldog halálnak hajlékai. Ezen megjegyzések megtétele után a kánon újra fölolvastatván, se dulo szócskával bővíttetett, s így lett kifejezve : „utcultusdivinus ab omnibus sedulo frequentaretur." Azon résznek, mely ezen kánont az egyházi törvények sorából kizárni akarta, azon szó sedulo nem tetszett. Az elnök újra támadható vitatkozásokat megakadályozni akarván, megparancsolt csend után igy szólt : Van több eset, kivált a köznép között, a milyenekből nagyobb részt áll az egyházi testület, hogy némelyek az isteni tisztelet látogatását elhanyagolják, s ez leginkább konokságból ered, mi gyakran botrányra szolgáltat okot, s megesik, hogy a jó és kegyes keresztények is ilyetén rosz példák által tév-