Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati tárgyalások - Harmadik ülés, september 20-kán

a testület és állam által engedendők. Az egyházba való meghívás nem egyéb polgári szerzó'désnél, mely nem a meghívott, de a meghívó akaratától függ, s még az sem függ a tanitó, de a hallgatók akaratától, mennyi ideig legyen a szent gyülekezetnek elöljárója. Ennek nyomán az egyházi férfiak, kiknél sem a tudományosság, sem az ékes szólás nem hiányzott, az indokok sokaságát és nyomósságát a legnagyobb hévvel használták, s a tettleg bíró és bírni akaró jogaikat erélyesen védték, s következő' szavak hangoztatták át a termet : Az egyház kormányzata a papi fölavatástól, mely az Istentől rendeltetett, el nem szakitható, az isteni intézetet nem szabad az embereknek összerombolni. Az evangyéliom első hirdetőire, kiknek utódaik a mostani papok szent hivatallal, az egyház kormányzata is bízatott, s ez az egyházban fentartandó rend természetéből folyik, mi az egyháziak befolyása nélkül alig képzelhető. A papi tekintély, mely a vallás tekintélyével a legszorosabb viszonyban áll, az egyházi kormányzat gyakorlása nélkül föl nem tartható. Hivatkozás történt az apostolok példájára, s az ó testamentom papságára. Maga a meghívás a papságra ezen jogokat föltételezi. Azt Schramko állította leginkább, hogy a szentek kormányzata a papi hivatal természetéből, a papokat illeti, s az egyházi kormányzatból semmi módon ki nem zárhatók. Nemkülönben a régi szokást, s a közös egyenjogúságot ily fontos ügyben oly könnyen elvetni nem kellene ; s ugyanazt kell a kanonba betenni, mit az uj törvény föltételez, midőn a kanonokat a világiak és egyháziak közös megállapodásával hozatni parancsolja. Megjegyzendő, hogy ezen vitatkozás folytán Carpzovius, B oehmer, Mosheim, vagy bármely egyházi törvényhozó tekintélye semmibe sem vétetett, mi az egész zsinati munkálatnál észrevehető. — Magától értetik, hogy valamint azon szó kormány sokfélekép érthető, úgy ezen vita sem volt ment a szózavartól, a mennyiben némelyek csupán polgári, mások egyházi és ismét mások vegyes értelemben vették.