Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati tárgyalások - Első ülés, september 14-kén

lekkel ellenkezőt tanúsítottak, bizonyítván : hogy az egyen­jogú társulatban egyenlőknek kell lenni a jogóknak és ki­váltságoknak. Mindkét részről, mint egy pro aris et focis, na­gyon sok moudatott, mikről azonban becsülettel, de fájda­lommal megfeledkezni, legtanácsosabb. Voltak a kik sür­gették, hogy az alelnökséget mindig a hivatal szerinti leg­idősebb püspök viselje. A világi rend azonban az egyházi elnökben, a protestáns egyházban annyira gyűlöletes hie­rarchiát látván, a papok kívánságának engedni nem akart. Mintha bizony, jegyzi meg a napló irója, a magyarhoni evangelikus papok fogalma megfelelne, jószágok és vagyon nem létében, mi nélkül nem is képzelhető, a hierarchia fo­galmának, oly szegény lévén a papság, hogy alig bír tisz­tességesen megélni. Szinovitz,püspök a mindkét részről nagyon élesen folytatott vitát, azzal vélte megszakítani, hogy kijelenté, mi­szerint ezen zsinaton alig fognak dogmatikus kérdések tár­gyaltatni, s igy nem is lesz szükség hason kérdésekben, el­nöki döntő szavazatra, s hogy a világi rendnek épen nincs szándoka az egyházi elnökséget elvileg el nem ismerni, s jövő zsinatokon az egyháziaktól megtagadni. — Ha azonban olvasandjuk a XII., XIH., XIV. és XV. ülések vitáit, meg­győződünk, mennyire szükséges lett volna az egyházi elnök, ez idő szerint is, s hihetőleg jövőre is mindenkor kívánatos, mert alig mellőzhető, hogy dogmák szóbahözatalánál össze­tűzés ne történjék. Végtére ezen vita akkép fejeztetett be : hogy a jelen zsinaton püspök helyett, az egyetemes felügyelő viselje az alelnök tisztét, jövő zsinatokon pedig , mindjárt az első ülésben választatik elnök a világiakból, valamint egy világi és egyházi jegyző, a dogmákat és lythurgiát ér­deklő kérdésekben pedig, mindig a hivatal szerinti legidő­sebb püspök birand, szavazás esetén, döntő szavazattal. Ezen vitatkozás befejezése után, nem kisebb fontos­ságú került szőnyegre, apatronusi jogról, erre alkal­mat szolgáltattak Ráth Mátyás kissé túlhéwel mondott szavai:hogy ő Magyarhonban semmi patrona­tusi jogot, éssemmi patronustelnem ösmer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom