Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)
Zsinati előkészületek
maz, mely ez ügyben előttünk fekszik, nem bír annyi érdekkel, hogy azt nyilvánosságra hozzuk, annyival inkább, mert a többször említett javaslatra tett megjegyzéseikben, nem elvi oldalát érintik, s leginkább csekélyebb megjegyzésekkel foglalkoznak. Némikép kivétel e részben a nvitrai esperesség. Ez óvást tesz (e részben valamennyi esperesség), a szabad királyi városok kiváltságai ellen, s kívánja hogy valamint az egyházak, úgy a főiskolák az egyházi hatóság alá tartozzanak. A helvéthitvallású testvérekkeli egyesülésre nézve megjegyzi, hogy ne az ágostaiak legyenek a kezdők, nehogy tolakodóknak látszassanak lenni, s ha csakugyan megtörténik, legyen egy előre külső, mert ily fontos ügy, nem egy országos zsinat, de concilium által döntendő el, s attól lehet tartani, hogy ez által még nagyobb szakadások idéztetnek elő. A közös egyetemes consistoriumnak nem barátjai, de ha meg kell lenni, az egyetemes felügyelő mellett, meg legyen a főpüspök is, s ezen óhaj majd minden esperesség részéről nyilvánúlt. A trencséni esperesség pedig kívánja, hogy az iskolák tanárai, mint a papok, eskü által köteleztessenek a symbolicus könyvek tanaihoz ragaszkodni. Ha ezen esperességi s kerületi vélemények és utasítások alapúi szolgáltak volna a zsinati munkálatnál, nagyobb szorgalommal vizsgálnék azokat, de miután, mint később látandjuk, a zsinati működésnél alig vétettek figyelembe, nem bírnak érdekkel ezen zsinat történelménél. Az alatt mig az evangélikusok a zsinatra készültek, s az azt engedélyező leiratot várták, a magyar királyi helytartó tanácstól junius 3-káról 7,547-dik szám alatt kiadatott egy rendelet, melyben némely kérdések foglaltattak, nevezetesen :
