Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati előkészületek

iiak nevezve, s indokolja miért nem Beszterczén és julius l-jén tartandó a zsinat, t. i. hogy a két hitfelekezet közös előmunkálatokat készíthessen. Ha nem emlitenok is, az olvasó figyelmét bizonyosan nem kerülné el, az előadottak után azon körülmény, hogy valamint a pozsonyi egyetemes gyűlés, úgy a testvérfelekezetek vegyes tanácskozmánya octroynak nevezhető. Nem alúlról fölfelé alakultak, s a megbízatásnak és kiküldetésnek, s kivált utasításnak semmi nyoma. Az egyházi elem meg épen nincs képviselve. A püspökök közül egyetlen egy sem volt jelen az egyetemes gyűlésen, holott a pozsonyi snperintendentia egyház feje Torkos Mihály kéznél volt, mint modori lelkész. Menthetők némikép a lelkes honatyák, a mint magok is indokolják az octroyt, az égető szükséggel, s a fejedelemnek szándékolt utazásával. Ha szabad kockáztatnunk véleményt, nem csekély befolyással vált ez ügyre, azon öntudat, hogy ők a kivívott jogok hősei, a mint ezt tagadni nem is lehet, s valószínűleg azon nemes indulat, szép szerivel a két testvérfelekezet köpött az egyesülést létrehozni, min csodálkoznunk épen nem lehet, ha tekintetbe vesszük azon harcot, melyet a 26. t. c. kivívásában daliás bajnokok módjára közösen kiállották. Nyomban ellenzék nem alakúit, de annál inkább nyilatkozott a zsinat tartama alatt, de különösen a zsinat berekesztése után. A főfelügyelő körlevelére első válaszol Matkovics Pál, a dunántúliak felügyelője, s mártiu3 15-kén kelt levelében, a zsinatra vonatkozólag ezeket írja: a bizottság munkálata fölötti bírálatot, alig lehet célszerűbben eszközölni, mintha méltóságod, körülötte lévő némely tekintélyesebb férfiaink közül néhányat maga mellé véve, nem különben a helv. hitv. testvérek tekintélyesbjeit, a dolgot privat minőségében végezni kegyeskednék, hogy így a su-