Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati előkészületek

gyéliomi egyház fejét illetnek minket az egyházi ügyek körül, melyeknek megsértését soha sem fogjuk megszenvedni." *) Ezen leirat az evangélikusok által élénk örömmel fogadtatott, s az ágostaiak azonnal, november 24-kén Pozsonyban Balogh Péter, egyetemes felügyelő elnöklete alatt, sub decursu comitiorum regni, mint a jegyzőkönyv említi, a zsinat megtarthatása ügyében, egyetemes gyűlést rögtönöztek. — Részt vettek ezen gyűlésben a következők : b. Prónav László, b. Podmaniczky József, b. Hellempach György, b. Jeszenák Pál, b. Calisius János, pozsonyi papi hivatal, Eadvánszky János, bányakerületi felügyelő, Zsembery András, Szorkovszky Simon, Mariassy Farkas, Plathy Gáspár, Just György, Ottlik Mátyás, Lehoczky András, Lehoczky György, Horváth József, Skaricza Gábor, Najssetter János, Petyko Pál, Torkos Kristóf, Vindisch Károly, Puchovszkv Gáspár, Hrabovszky József, Albrech György, Mayer Mihály, Bezek István, Vörös János, Szmrecsány Ignác, Bosnyák Pál, Engler András, Raksányi Pál, megyék és városok országgyűlési követei, s a helybeli tanárok. Az egyetemes felügyelő megnyitó beszédében tolmácsolta az örömet, miszerint megjelent ama nap, melyen nem mint hajdan sohajok és könyek között üdvözölheti a tanácskozmányokat, hanem oda vihetők az ügyek, hogy az evangélikus egyház üdve, ha saját hanyagsága által nem rontatik, biztos alapokra letehető. Leérkezett, úgy mond, a kegyes leirat, melynél kedvezőbb alig volt várható, a miért minden igyekezet oda öszpontositandó, hogy a kegj es h irat lehető legjobban felhasználtassák. A tanácskozmány első tárgyának kell lenni : a zsinat hol? mikor? és hány tagú küldöttekből tartassék meg? A zsinat szüksége nyilván való, miután az egyházi fegyelemnek mindenütt egyenlőnek kell lenni, s az egyház alkotmányát zsinatilag kell megszabni, mert különben annak egyöntetü*) Az 1790/1-ki vallásügyi törvény történelme 90. lap-