Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1901-12-30 / 12. szám

187 hogy agyszélhüdós értő s azóta csak önfeláldozó neje és leányai gondos ápolásának köszönhető, hogy életét oly sokáig elhúzta. Sok évi katonáskodása és az átviselt sok viszontagság komor külsőt adtak neki, de ezen komor külső daczára is minden tanítványa kiórezte a mély és szerető atyai szivet. Nem volt sablónos tanár, hanem igyekezett a növendék egyéni lelkű- letét felismerve, hatni és fejleszteni növendékeit az ismeretekben és mindenekfelott az öntudatos, erényes jellemben. Igazságszeretete, egyenes, őszinte jelleme mély benyomást hagyott tanítványainak lelkében. Ó nem csak tanított és osztályozott, hanem a szó igazi értelmében nevelt. Az ismeretek közlésében is zseniális módszere volt. Nem volt „szaktanár,- de minden tantárgyban, melyet előadott, otthonos volt. Egy-két órát napon­ként sétálva, többi idejét mind az iskolán kiviil tanulással töltötte. Hazaszeretetével sohasem dicsekedett, külö­nösen nem azon időben, a melyben már nem volt veszélyes, sőt dicsőségteljes emlogetni a szabadság- harcban visolt szerepet Soha senki sem hallotta az ő éleményeit. Megtörtént, hogy a vasúton régi honvédtár­saival találkozott, kik épen fennen hangoztatták elfogatásuk történotét Orsovánál. Hováthot is akkor fogták el. Társai fel nem ösmerték s ő, hogy mar- tyrként ne dicsőítsék őt, meg nem újította az isme­retséget. Nemes származású volt; de nemességét alig tudta meg valaki, sőt hozzátartozóinak megparan­csolta, hogy azt soha senki előtt se említsék, csak halála után sírkövére Írják nemesi praedikátumát. Szülei házában vallásos szellembon nevelték és ő ezen szellemet mindvégig megtartotta. Keve­set beszélt a vallásról, de ha szólott, kiórcztük, hogy lelke teljességével hiszi azt, a mit mond. A szentirás olvasását tartotta az egyedül helyes vallásosságra nevelő eszköznek. Nem egyszer mondta, hogy a mi vallásunk nehéz. Megfigyelte a külön­féle egyházak és felekezetek hatását a tanítványok lelkére. Nem csak az iskolai évben, hanem a szün­időkben is szorgalmas látogatója volt a templomnak. Ha visszatekintünk életének lefolyására, szinte azt mondhatnánk, hogy tragikus volt az s alkal­mazható reá a zsoltár azon szava, hogy életünk javarésze munka és nyomorúság. Sz. — Az állam és középiskoláink. A jövő évi állami költségvotés szerint középiskoláink az állami pénztárból a következő támogatásban részesülnek: Aszód 7000 kor. Békéscsaba 22000 k. Budapest 22000 k. Bonyhád 110U0 k. Eperjes 3200J k. igló 28000 k. Késmárk 8000 k. Nyíregyháza 32000 k. Pozsony i 32000 k. Rozsnyó 32000 k. Selmeczbánya 32000 k. j Soprony 28000 k. Szarvas 32000 k. A késmárki I lyceum építési czélra 100.000 koronát, a budapesti főgymnasium 272.000 koronát kap. Az állam tehát a jövő évben középiskoláinkra 685.000 koronát áldoz. Nincs már a beszterczebányai algymnasiumot ki­véve egyetlen középiskolánk sem, mely államse­gélyben ne részesitte nék. Ez annyit is jelent, hogy a buzgó ősök által tett alapítványok már részben államo8Íttattak. Az állam sokat áldoz iskoláinkra, do az is tény, hogy középiskoláink növendékeinek felénél többje idegen felekezetok tagja. Az állam ily bőkezűsége mellett szinte bűn még gyülekeze­teinket is megadóztatni e czélra, mikor vannak más sokkal fontosabb és égetőbb szükségeink. — Több önérzetre volna szükségünk és pedig úgy az ág. h. ov. mint a ref. egyháznál. Különö­sen hazánkban volna erre nagy szükség, a hol a rúm. kath. egyház undorító gőgjét ugyancsak érezteti. Nemrégen olvastuk, hogy a pápistává lett ref. grófot, Lónyai Elemért zemplónmegyei kör­útja alkalmával Tudja Mihály ref. lelkész üdvözölte. Nem hisszük, hogy ez üdvözlés alkalmával leczkót mert volna adni a nemes grófnak a hithüségről, mert igy még csak indokoltnak találtuk volna a ref. paphoz nem méltó szereplést. Nem képzeljük, hogy egy pápista plébános ennyire megtudná ma­gát alázni és bókolni tudna egy convertita gróf­nak. Nekünk éreztetni kell azokkal, kik hitüket külső ok miatt hagyták el — hogy ezen tettük miatt reánk nézve nem léteznek. — A baptisták Kossuth Ferencz vezetése alatt tisztelegtek a vallás és közoktatásügyi miniszternél kérve felekezetűk elismertetését. A minister a napi­lapok szerint kívánatossá tette azt, hogy papjaik legaláb •» érettségit tegyenok. A baptisták még csak szervezkedni kezdtek, már is több pártra szakadtak és pedig a nyelv­kérdés miatt. Annyi bizonyos, hogy mihelyt szer­vezkednek — gyülekezeteinkben kevesebb kárt fog­nak tenni — és propagandájuk is erősen gyön­gülni fog. Különös, hogy ez esetben az érettségi bizonyítványra oly nagy súlyt helyeznek, a mikor a legújabban recipiált vallásfelekezetnél érettségit bizonyára nem tett sakterek is lehetnek gyülekezeti elöljárók. — Nyilatkozat. 1895-ben képviselőválasztás alkalmával, hogy ellenem izgatás történt, az túlélt tény, való, — én csak a személyre nózv * voltam tévedésben, és épen azért vártam a pertárgyalás idejéig, hogy avval is tisztába legyek. Tisztelettel Czuppon Nándor, esperes. — Jellemző. A „Kis Tükör- hire szerint a marosi egyházmegye lukafalvi gyülekezete papot választott. Uj papjukat csak azért szeretik, mert nem gazdag. Nem is ismerték, do elég volt róla azt tudniok, hogy nem gazdag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom