Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1901-06-20 / 6. szám

kiváltságos formában nyomatva, egyik ének olyan rangú, mint a másik, vagy valamennyit úgy, vagy egyet sem.

A két legújabb (Bezsó-Salva) kiadásban elhagyták a kiadók az énekek felett levő eredeti forrás ezimet, mi által megfosztottak sok éneket eredeti dallamuktól. Az ő kiadásuk nyomán feledésbe menne sok gyönyörű, eredeti német és hussita dallam, a melyeket a régibb kiadások szerint egy kis fáradsággal meg lehet találni En szerintem, ha énekről van szó, a dallam egyenértékű a szöveggel, mert a jó dallam a gveugébb szöveget is tetszetővé, a jó szöveg a selejtesebb dallamot is kedveltté teszi. Ha eltörülték a forráshoz vezető utat, legalább oda tették volna fölibo : Má svűj nápev.

Ezeket akartam, t. Társaság, rövidesen megjegyezni, nem akarván ezzel valami felháborodást idézni elő. De minthogy gyermekkoromtól máig legkedveltebb énekes könyvem a Tracoseius s én már alig fogom látni a legújabb kiadását: kérem a t. Társaságot, a melynek kell, hogy halhatatlan legyen, a mikor szüksége lesz azt a legújabb kiadást nyomda alá rendezni, móltóztassék szerény megjegyzéseimből a mit — azt elfogadni.

l’surejs György,

békéscsabai hitv. ág. ev. tanító.

IRODALOM

— Tompa Mihály: „Alkalmi és közönséges egyházi beszédek.- Sajtó alá rendezte S. Szabó József, debreczeni ev. ref. főisk. tanár. A költő-pap életrajzával és arczképével. Budapest, Kókai Lajos tulajdona, 1901. 94 1. Ara 2 korona.

A kiadó derék munkát végzett, midőn a hires költő beszédeinek megjelenését lehetővé tette. Igen becses az a meleg hangon irt életrajz, mely a beszédeket megelőzi. Abból tudjuk meg Tompának azon jellemző végóhaját is, hogy temetési beszédet ne tartsanak felette Az életrajz néhány' becses adatot tartalmaz az ujabbkori egyháztörténelemro vonatkozólag is.

A beszédek hű képei a kornak, melyben Írattak. Nemes idealizmus vonul át rajtuk. Már maga a szép egyházi nyelvezet is megérdemli a tanulmányozást. De Tompa hívő lelkének megnyilatkozása az a beszéd, melyet Rom. 1., lő. alapján mond az evangyeliom fenséges voltáról.

— Robert Grassmann „Auszüge aus den von den Päpsten Pius IX. und Leo XIII. ex cathedra als Norm für die römisch katholische Kirche sank- tionirten Moralihoologie des Heiligen Dr. Alphon- sus Maria de Liguori und die furchtbare Gefahr dieser Moraltheologie für die Sittlichkeit der Völker. Neunuudneunzigste Auflage. Als Manuskript gedrukt für Staatsmänner, Richter, Offiziere, Geistliche, Lehrer und Familienväter. Druck von R. Grassmann Stettin. 1901. 36 lap. Megrendelhető a szerzőnél Ara 18 fillér

E mű 99-ik kiadása van előttünk. Megjelent már olasz és angol nyelven is. Könyvkereskedő ú on nem terjeszthető, mert serdülő a ifjúság s nők kezébe nem való e mű.

Liguori — akinek olvasását a jelenlegi pápa is ajánlotta — egéez sötétségét a rom. kath. gyón- tatószéknok tárja elénk. Grassmann lefordított egyos helyeket és a latin szöveggel párhuzamosan adja a német fordítást. A fordítót, midőn műve megjelent, törvényszék elé állították. Hires tudósok kérettek fel a stettini törvényszék által, hogy Grassmaun fordításának és idézeteinek helyességét megvizsgálják. A törvényszék felmentette Grass- mannt.

A szász király fia, Miksa herczeg, tudvalevőleg róm. kath. áldozárrá lett. Ez a herczeg-pap megtámadta Grassmant — a 85 éves aggastyánt — elég élesen. Grassmann művéhez csatolja a herczeg támadásait és nyomban válaszol azokra. Válaszainak egynémelyikót itt közöljük magyar fordításban :

1. Miksa herczeg röpirata 15. lapján azt mondja: „A latin nyelv által, melyen Íratott ezen moral- theologia, az egész dolog a nyilvánosság elől elzáratott. Minden botrány, minden skandalum ezáltal kizáratott. Íme előlép egy hívatlan kéz, lefordítja azt németre, a mi a nyilvánosság elöl gondosan elvonatott, átadja azt a nyilvánosságnak, sőt nugy gyorsasággal terjeszti azt a nép között.“ Ej, ej herczeg úr! Ön tehát a latin nyelvvel elszeretné rejteni a kath. családapák előtt, hogy alkalom adtán az áldozár minő fajtalan beszédeket folytathat nejeikkel és leányaikkal. En kötelességemnek tartottam a latin szöveg mellett a német fordítást adni, hogy minden családapa tudja, mi történik ottan. — Ha nincs ott semmi kétséges dolog mire való akkor a bujosdi ? Nyíltan, becsületesen ez a német szokás !

2. Miksa herczeg röpiratában Grassmannt ekként gyalázza : „A gonoszság tető pontja,- „kvali- fikálhatlan rágalom,“ „bűvész művészet“ — „perfidia- „förtelmes hazugság- — ezek azon gyalázó szavak, melyeket a herczeg sűrűn használ röpiratában ellenem, a nélkül, hogy csak megkísérelné is o szavakat indokolni.

Ej, ej herczeg úr! Bosszantja önt, hogy én a német családapák szemeit megnyitottam azáltal,