Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1901-04-30 / 4. szám
59 beszéd több külön részre van osztva, úgy hogy külön is olvasható azok által, kik elmélkedni és az olvasottban elmélyedni szeretnek. Mi inkább elmélkedéseknek neveznénk e beszédeket, melyek mint olyanok az ujabbkori aazketikus termékek között kiváló helyet foglalnak el. Ajánljuk olvasásukat és tanulmányozásukat lelkészeinknek és műveltjeinknek. Egy szemelvényt közöltünk e beszédekből lapunk múlt számában. Sz. , BELMISSIÓ — A hires bielefelili belmissiói intézetek vezetője, Bodelschwingh Frigyes lelkész, a múlt hó fi én ünnepelte 70-ik születése napját. 1831. márczius 6-án született, mint az akkori porosz miniszternek Bodelschwingh Frigyesnek fia. Előbb bányász, majd későbben gazdász akart lenni. *23 éves korában theologiai pályára lépett. 1858-ban a párisi német ev. gyülekezetnek lelkészévé lön. (Még Franczia- országban nem találták ki az evangélikus egyház törvényhozó testületében azt a furcsaságot, mely szerint a gyülekezeteket nem szabad nyelvek szerint elnevezni, bár ott is tényleg egy és ugyanazon városban több különféle nyelvű gyülekezetek léteznek). 1864-ben delwitzi lelkésszé lett, mig 1872- ben meghivták őt Bielofeldbo, hogy ott az újonnan alapított epileptikusok gondozásával foglalkozó szeretetház igazgatója legyen. Az Ő vezetése alatt ez intézet óriási intézménynyó fejlődött, s ma már úgyszólván külön kis várost képez és 17C0 epileptikus számára ad inenhelyek A fő intézet mellett van diakonissa intézet (62* > nővérrel) és diakónusokat képző intézet (330 diakónussal). O alapította az első munkáskoloniát a kóborló és munkát nem találó munkások számára. Érdemei elismeréséül a hallei theologiai fakultás 1884-ben theologiai doktorátussal tisztelte meg őt. Intézeteit a német császár is meglátogatta. Bodelschwingh nem keresi a hatalmasok kegyét, Nem régen is meleghangú felhívást bocsátott ki az elhagyatott és szükséget szenvedő búr családok érdekében. — A kőszegi evang. diakonissza egylet értesítője beszámol ez egylet működéséről az ÍÍM). évben. A visszapillantásban azt mondja az egylet elnöke, Prőhle II. lelkész: „Egyletünk megerősödött és j virágzásnak indult, a diakonissza intézmény népszerűvé lett, úgy hogy a gyülekezet most már a magáénak tekinti a diakonisszát, s szívesen veszi ! igénybe szolgálatát s szeretettel érdeklődik működésű, öröme és szenvedése iránt. Ha voltak, akik kezdetben idegenszerünek találták e nálunk teljesen uj intézményt s nem tudták elgondolni, mikép vál- ) hátik ez a gyülekezet javára: most szívesen elis- í merik, hogy csakugyan az evangéliumon alapszik I ez az intézmény s áldást hoz a gyülekezetre.“ a kőszegi diakonissza egylet eddig csak egy diakonisszát alkalmazott, ki első sorban a gyülekezet szegény sorsú betegeit látogatja és ápolja. A lefolyt évben 39 nappalt és 45 éjjelt töltött a betegeknél \ és betegápolás czéljából 918 látogatást tett. — Bárha ' minél szélesebb körben elterjedne gyülekezeteinkben ' ez áldásos intézmény. C l KÜLFÖLD — A halle! iuíhhíúÍ konferenesia. Mindenki, aki a pogánymissió ügye iránt érdeklődik, bizonyára érdeklődni fog a hallei missiói konferencziá- nak f. évi február 11. és 12-én tartott gyűlései iránt s. Különösen most, hogy a keresztyéneknek chinai birodalomban lefolyt üldözése, milyenhez foghatót csak a római imperium ideje mutathat fel t és a „protestáns” németországi politikai sajtó támadásai épen az evangélikus (és kevésbé a katholikus) missiók ellen bő és tisztázásra nagyon is szoruló anyagot szolgáltattak a missió intézőinek és barátainak a megbeszélésre. Az első napon Würz inissiói titkár szólt arról, hogy mire taníthat minket a sajtónak múlt éni hadjárata a chinai missió elten? \ Ugyanis tavaly a chinai bonyodalmak okából a , német politikai sajtó nagy része a nála szokott tárgyismeret nélkül, de annál nagyobb gőggel és ) hevességgel az evangélikus missiouárusokat okolta azért, hogy a chinaiak neki rontottak az idegeneknek, de a benszülött keresztyéneknek is és halomra gyilkolták őkot. Ekkor az evangélikus missiói szaktudósok, élükön Warneck haliéi egyetemi tanárral, győzelmesen visszaverték a támadásokat és kimutatták, hogy mily nagy tudatlanságot árultak el a vádolok. Ha a missiót terheli is valami felelősség a chinaiak dühének kitöréséért, úgy ez csak a róm. Katii missiouárusokat és különösen a róni. katli. püspököt, Anzort találja, mivel ezek nem átallották a világi hatalom segítségét igénybe venni
