Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1901-03-30 / 3. szám

41

wahre Empfindung für das wirklich Grosse*4 elegendő, hogy a helyes utat eltaláljuk. Amint látjuk, a módszer hiányát úgy mint a régi rational izmusnál, itt ezen újabb rationalismusnál is a common senso, a „gesunder Menschenverstand,“ a termászetos észjárás helyettesíti. De evvel a biztos módszer helyett az önkény uralmát proklamáljuk. Mert kinek a Blick je és Empfindung ja lesz a helyes vezér, Harnack é vagy azé, ki egészen más eredményre jön *? Másutt ezt úgy fejezi ki, hogy „das gesunde an geschichtlichem Studium gereifte Urtheil“ igazíthat el. Ilyen önkényes módszer mellett nem lehet csodálkozni, ha Harnack saját vallomása szerint is a csodáéibeszé léseknél „immer eine gewisse Unsicherheit nach- bleibt.“ De azért vannak Harnack módszeres el ei közt olyanok is, melyek minden hozzáértő ítélete szerint nem történetiek, hanem dogmatikaiak. Így, a csodatörténetek megítélésében többek közt kiindul abból az elvből, hogy csodák nem lehetnek (keino Wunder geben kann) Hogv a tenger vihara egy szóra lecsendesedett, azt — Ilarnack vallomása szerint — nem hiszszük és nem fogjuk hinni soha. Hát bizony ezek oly elvek, melyek nem a történet tanyulmányozásun alapulnak, hanem apriori, mint egy világnézet dogmái lehetnek Ilarnack előtt bízó nyosak. de annyi bizonyos hogy ezen világnézet nem a keresztyén és igy annak mértéke szerint a keresztyén üdvtörténetet mérni nem lehet.

Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy Harnack ily utón módon, ily módszer mellett azt hozza ki a keresztyénség lényegéül, ami neki tetszik, azaz amiben még ma az ő személyes keresztyénség1! áll. Hogy ez a valódi történeti és az egyházi kérész- tyénségnek csak rossz kivonata, kísértető, mely annak minden mélységét, sajátosságát levetkőztette, említeni sem kell. Ezen Harnack-féle keresztyén- ségre pld. jellemző, hogy benne Krisztus személyéről és megváltói müvéről nincs szó. Hogy Ilarnack szerint Jézus maga sem jelölt ki magának helyet ezen keresztyénségben, fent vázolt módszere után már nem léphet meg bennünket. Érdemes és érdekes volna még olvasóink előtt bemutatni, hogy miben is áll Harnack szerint Jézus tanának egész tartalma (biz sovány az) és mily állást foglal az el uz askesis, a socialismus, a jog, a kultúra kérdéseiben; hogyan keletkezett az őskeresztyénség- ből a katholikus keresztyénség (itt Harnack tudvalevőleg nagy szerepet tulajdonit a gorög szellem befolyásának), hogy hogyan jellemzi s méltatja a görög és lóm katholicizmust és végül a protestan- tismust. Hogy itt sok meglepő, sőt sok helyes nézetre s megjegyzésre is találunk, dehogy sok ferde, túlhajtott és hamis állításra is bukkanunk, az természetes. A tárgyalás menetében az újabb időben felmerült problémák ébrentartása és az aktuális kérdések tekintetbe vétele (hol csak a kérdések szerzői nevének sokszori elhallgatása hiányt képvisel) és élénk eldöntése csak emeli a könyv értékét. De mindezen dolgokra itt csak röviden rámutathatunk. Kik ezen dolgok iránt élénkebben érdeklődnek és bővebb felvilágosítást keresnek, azok olvassák el magát a könyvet, de kritikává I, köves sék óvatossággal, amiben tán fenti megjegyzésünk egyike vagy másika is némi útbaigazítást adhat.

Lie. dr. Daxer György.

— Dávid Gyula ev. ref. lelkész: Jézushoz hi- vog.itás. Hollandból 2 kiadás. Corvina nyomda. 1901. Ára 25 kr.

Ezen könyvecske alaphangja: jövel Jézushoz. Igon nagy . nyomaték kai szólítja fel erru minden olvasóját. Es amennyiben mi sem tudunk másban üdvöt találni, mi is csak ajánlhatjuk ezen erólyen hívogató szózat olvasását és kívánjuk, hogy annak minél többen engedjenek is. Indokolja mindig egy- eiy bensőségteljes elmélkedés alakjában (melyhez odavágó szentirási helyek csatlakoznak), miért menjünk Jézusuoz ; azért mert bűnösök vagyunk, hogy békességünk legyen, hogy a pokolba no meniünk, jó lelkiismeretűnk legyen, uj szivet nyerjünk, hogy Isten gyermekei lehessünk s a mennyországba mehessünk. Jézushoz menjünk, imádsággal, bizalommal, hittel, úgy ahogy vagv bűnösen, ha erre méltatlan is vagy, ha nem tudsz is hinni, ha fiatal vagy öreg vagy, ha magadról megfeledkezett ember vagy s:b. Aztán jövel most, máskor nehezebb lesz, ma, holnap késő lesz, azonnal, ha nem jö z, el vagy veszve. Ezen sürgetőség hangsnlyozása ne ijesszen meg bennünket, mert egészségtelen türelmetlenséggel nem találkozunk benne, hanem komoly intéssel. A könyv holland retormátus eredetere jellemző, hogy Jézushoz hívogatván, mondja olvasójának, hogy no gondolja, hogy nincs elválasztva. Ezen kis elmélkedés élénken tárja elénk a praedestináczió esetleg bénító hatását a vallásos életre, melytől e könyv említett elmélkedése is akarja olvasóját óvni. Jellemző az is, hogy a szentségek útja a Jézushoz való jövés czéljából nincs megemlítve. Arra is felel 7 elmélkedésben, hogy ki Jézus. Jézus isten, ember, bűnösök megváltóla, az élet útja, édes idvezitő, ítélő biró s végül, Jézust megtalálod igéjében, a mi vallásunkban az Ő házában.

— „Der alte Glaube. Evangelisch lutherisches Gemeindeblatt für die gebilde en Stande“ czimü lap már mult évi október hava óta második évfolyamát kezdte. A lapot egyesek nagy anyagi áldozataival indították meg azon reményben, hogy a lutheránus egyház miveltjoi mindenütt felkarolják az ügyet, hogy aztán majd saját lábán is megállhasson. Az első évben tudott is vagy 2)00 olvasót a lutheránus hit zászlaja köré gyűjteni. De mindez, amint folyó évi inárczius 22 ikén megjelent számában a lap élén közlött felhívásában Írja, még kevés. A felhívás szerint még vagy 1000 előfizetőre volna szükség, hogy a lap önmaga fedezhetné költségeit. Jelentékenyebb adományokat adtak a tartalékalapra Badenben, Württemborgben és Hessenben. Kérik más országok hitsorsosait is, hogy ezen miiből vegyék ki részüket, mely csak mint az ev. lutli. összeg.yház műve virágozhatik.

A. mi hazai egyhazunknak is sok német gyülekezete van. Különösen a városi gyülekezetekben, de német nyelvű és németül tudó lelkészeink közt is sokan volnának, kik a lapot előfizetésükkel támogathatnák annál is inkább, mert abból igen sok épülést, okulást, hitükben való megerősödést is meríthetnének. Azonkívül támogathatnának olyan lapot, mely bátran, áldozatokkal és mondhatjuk (tapasztalatunk alapján, mert e lapot megjelenése óta ismerjük) szakavatottsággal és ev. luth. egyházunk világmeggyőző hitének erejével és ezen erőben való bizalommal vette fel a küzdelmet a