Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1901-01-30 / 1. szám
10 •eléstől, mely reá csak dicsőséget és nem gyalázatot \ hozott volna. Révész egyenes jellem volt, a ki önmagában § birta igazi értékét és nem kereste a hatalmasok \ kegyét, amint arról a mü olvasása közben is meg- győződünk. Bevezető soraiban igen helyesen teszi azt a megkülönböztetést a múlt és jelen között: „Ah ekkor még, a magyar protestánsok egyházi és is- kólái közérzülete nem volt a különféle szofizmák, dialektikák és sokféle gyarló érdekek által akként félrevezetve és elszéditve, mint későbben.“ E sorokat 1876-ben irta, ugyan mit szólna ma, a mikor azóta olyan nagyon lefelé mentünk. Á pátens korszakában oly nagy szerepet játszó „Tájékozás“ szerzője Révész Imre. E tájékozás j következő passussal végződik: ,,Azon lelkipásztor- rok pedig, kik az egyház törvényes jogai íoz való hűségükért sérelmet, fogságot, vagy bármi kárt szenvednének, erkölcsileg biztosítva lehetnek arról, s hogy az illető egyházközségtől, megyétől, vagy | kerülettől, kárpótlást nyerendenek s hivataluk ál- \ landó lelkésszel betöltetni nem fog.“ Igen ajánljuk a mü szorgalmas olvasását. Sz. I — J. A Fábry. Neopi sa ! Jebo opilci nemaju miesta v královstve Bozom. V Modre. Tlacou kniht- ; laciarne 8imona Rohácka. 1900. 16°. 33. Az iszákosság ellen szól e szép és vonzó nyelven megirt füzetke, melyet a betiltott belmissiói egylet pénzén adtak ki. A szerző az iszákosság bor- < zasztó hatásáról szól s azon lelki fegyverekről, melyekkel sikeresen küzdhetünk ellene. Nézetünk szerint azonban az előhaladott iszákosság már nemcsak lelkileg, hanem testileg is gyógyítandó. E célból volna szükséges nálunk is az iszákosokat gyó- ■' gyitó intézet. Népünk szórakozását helyes mederbe kellene terelni, hogy az, midőn szórakozni akar, \ ne legyen egyedül a büzhödt pálinka lebujra utalva. j Lussin szigetén láttam, hogy Neresine faluban a község külön tánezhelyiséget emelt, melyben italt nem mérnek s a hol a falu apraja nagyja nézve a szép tánezot, mulatott. Nézetünk azonban az, hogy épen az iszákos- ság ellen legkevésbé czélravezető az irodalmi tér. Az orvosok között, kik tudják minden rossz követ- kezményét az alkoliolismusnak, nagy perczent az, mely hódol az italnak. A részegeskedők nem fogják olvasni az ily füzeteket, a józanok pedig, még j ha ajánlanánk is nekik, nem fogják mértéktelenül élvezni az italt. De ez nem von le semmit sem a \ szerző jóindulatából s a müvecske értékéből. KÜLFÖLD. Az elmúlt egyházi évben, 1899. deczember elsejétől 1900. deczember elsejéig Bécsben 1107 lélek (939 róm. kathol. és 170 zsidó) tért át az ág. hitv. ev. egyház kebelébe. Az egy év előtt alapított ^Der Jllte Glaube“ Evangel. Luth. Gemeindeblatt für die gebildeten Stände rövid fennállása alatt máris AXIO előfizetőt tud felmutatni. E szám azt mutatja, hogy alaptalan volt a liberálisok azon gúnyolódása, melylyel a lapot megjelenésekor fogadták, hogy nem fog olvasókat találni, mert a míveltek már nem törődnek a „régiu hittel. Münchenben múlt évi decz. 23 án az ötödik evang. templomot szentelték fel, mig 20 év előtt csak egyetlenegy evang. templom volt a bajor fővárosban, 100 év előtt pedig protestáns ember még polgárjogot sem nyerhetett ott. Hogy más bajor városokban is terjed a Protestantismus, mutatják a róm. kathol. egyetemmel biró Würzburg városának felekezeti viszonyai: még egy emberöltő előtt csak 4 ezer protestáns lakossága volt az előbb tiszta kathoiikus városnak, ma már közel 14 ezer protestáns lakik benne, a mi majdnem ötödrészét teszi a város összes lakosságának. A m. é. november 27-től december 12-ig Kasselben tartott hessen—nassaui harmadik rendes egyetemes zsinat egyebek közt a lelkészek nyugdíjazását is rendezte. Az erre vonatkozó rendszabály főbb pontjai a következők : Nyugdíjra jogosult minden rendes lelkészi v. segédlelkészi állomáson működő lelkész hogyha testi vagy lelki fogyatkozás következtében hivatalos teendőinek teljesítésére állandóan képtelen. A 70 élet évet betöltött lelkészeknél a munkára való képtelenség nem föltétele a nyugdíjra való jogosultságnak. A bel- v. kül- misszió szolgálatában álló lelkészek is megnyerhetik e jogot. Ha a lelkész még képes hivatalának lényeges részét teljesíteni, a nyugalmaztatás helyébe segédlelkészt lehet melléje adni. A nyugdíj összege, ha a lelkész a 10. szolgálati év betöltése előtt pensionáltatik, 1000 márka, a mely azonban szükség esetén 1800 márkára emelhető. A 10. szolgálati év betöltésekor a nyugdíj a jövedelem Vé-ed részével egyenlő és minden szolgálati évvel 760-ad részével emelkedik egészen a jövedelem 45/6o-adáig. a. nyugdij ez utóbbi esetben nem lehet kisebb 1800 márkánál és nem nagyobb 4500 márkánál. A szolgálati lakás értéke átlag 400 márkának számíttatott. A nyugdíjalapra hozzájárulnak a lelkészek, a papi állomások (Pfarrstelle) és a gyülekezetek. Csak kis összeg volt vehető egyházi alapítványokból. A lelkészek hozzájárulása 1 százalékban állapíttatott meg, ha jövedelmük bezárólagosan 5200 márkára rúg, ettől fogva 5999 márka jövedelemig l1/* szá
