Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-07-30 / 7. szám
122 dik. Azután nem teljes rendszer, hanem a hit | igazságok életteljes, minél szorosabban és szigo- <; rubban egyházunk tanának kidomboritását czélzó előadása itt a fő. Egyébként szívesen megjegyez- j ziik, hogy a szerző is a bibliaszerü és egyházias j irány1 követését tűzte ki czéljául, mert szerinte is | •csak igy lehet „az ingatagság s bizonytalanság“ veszélyét kikerülni. — Mig Bereczky könyve a középiskolák 4. osztálya számára készült, Györy káté magyalázatát a népiskolák számára irta Ezen kiadást Adorján, nyiregyházi vallástanár, nézte át. \ Az előbbi kiadásokból csak annyiban tér el, hogy 1 a káté szövegét saját, az egyetemes gyűléstől elfogadott alakban s a szentirási helyeket a javított Károli fordítás szerint adja. Akik e két tanköny- vet eddig használták, úgyis ismerik. Azért bővebb ismertetésükbe nem kell bocsátkoznunk. Dr. Albert Hauck: Kirchengeschichte Deutsch- | lands. Zweiter Theil 2. Hälfte; zweite Auflage. ’■ Leipzig J C. Hinrichs’sche Buchhandlung 1900. ; <401—842. old.) Ara h —20 korona. Olvasóink tán emlékeznek, hogy ezen nagy- ; szabású egyháztörténet második kiadásban megjelent első kötetét, majd múlt óv végén második J kötetének első felét már ismertettük és legmele- gebben ajánlottuk. A második kötet második felét mostan mutatjuk be olvasóinknak. Az folytatja és befejezi a frank birodalmi egyház történetét és \ egy ötödik könyvben tárgyalja a birodalmi egyház \ felbomlását. Mig a kötetnek első fele főleg Nagy Károly egyháztörténeti szereplésének és korának mesteri rajzát adta, kiterjeszkedve az irodalmi (Alkuin, susai Petrus, Paulus diakónus, Theodulf, Einhard stb.) egyházkormányzási, tanbeli (adopti- , anismus, képek liareza) viszonyokra és a missioi : tevékenységre, addig a második felének egyik legérdekesebb részét a pápaság emelkedése a világi < hatalom fölé képezi. Jámbor Lajos gyenge uralkodása egyrészt, :mely a császári hatalom gyengi- tését és befolyása csökkentését eredményezte, amit j a birodalom felosztása még csak fokozott és öreg- í bitett, I. Miklós pápa erélyes és czéltudatos ural- kodás másrészt azon kimagasló részletek, melyek : bizonyára leginkább érdeklik az olvasót. Hogy az ;; egyháztörténetnek mily fontos részletével van itt dolgunk, megláthatjuk abból is, hogy Hauck I. Miklós pápa uralkodásának jelentőségét abban látja, hogy ő alatta befejeződött a pápaságnak fel szabaditása a világi hatalom túlsúlya alól, mely Nagy Károly halála után megkezdődött. Kortársai azt a benyomást nyelték ezen pápától, hogy a királyok és fejedelmek fölött áll. Ő általa lett a birodalmi egyház pápás egyházzá. Hauck müvének jelen részlete tárgyalja még a szerzetesség viszo nyait Nagy Károly után, amelynek Jámbor Lajos tudvalevőleg kedvezett és melyet anianebeli Benedek szervezett s rendezett; továbbá ezen idő irodalmi viszonyait, azok hanyatlását és missioi tevékenységét (Ausgar és az éjszaki országok, a szlávok: Konstantin és Method.). Végül egy utolsó fejézet összefoglalja az egyháznak ezen időben kifejtett tevékenységének eredményeit. szól a prédikáczióról, a gyónásról, a kegyességről, a hitről, babonáról, a csodahitről, a szentek s ereklyék tiszteletéről a pogány hit s szokások maradványairól, a bűn, halál s utolsó Ítélet, az ember érdemei és Krisztus személyére vonatkozó nézetekről. Mindehhez járulnak még függelékül a püspökök, kolostorok jegyzéke és az irodalom átnézető és végül egy kimerítő tárgymutató és tartalomjegyzék, mely a könyv használatát későbbi használat esetén igen megkönnyebbiti. De mindez csak a könyv külsejére és vázlatos tartalmára vonatkozik. Ezen rövid ismertetés keretén belül azonban nem méltányolható és nem tüntethető fel a könyvnek belső értéke: előadásának tárgyilagossága, előkelősége,jellemzéseinek elevensége, hűsége, nyelvének szépsége és elevensége. Jellemzésére hadd álljon itt csak néhány sor Loofs hallei tanárnak egy ismertetéséből, mely a Theol. Literaturzeitung- ban Hauck müvének 3. kötetéről megjelent. Áll az az előbb megjelent kötetekről is. Loofs osztatlan elismerése annál súlyosabban esik a mérlegbe, mert mutatja, hogyan kénytelen Hauck egyház- történetéről egy más pártállásu tudós is Ítélni. Szerinte Hauck ismerete és tudománya nemcsak az előtte dolgozók müvein, hanem a források saját kimerítő ismeretén alapszik. Ahol személyeket, hangulatokat, állapotokat rajzol, ott Hauck oly souverenitással rendelkezik az anyaggal, jellemző részletekkel és általános benyomásokkal, mint a festő a színekkel. Előadásának legfőbb szépsége abban áll, hogy szerkezete egészben, elrendezése a részletekben az anyagban gyökerezik. Hauck szépen ir s még is tömören, pointtel és még sem mesterkélten. Érdekesek fényes jellemzései. Szóval Hauck egyháztörténete egy olyan mü, mely életteljes üdesége, gazdag tartalma s finom fejtegetései által a legkisebb részletekig megnyeri tetszésünket; egy olyan rem;kmü, amely - lyel szemben csak az irigységnek első és utolsó szava nem lesz a csodálatnak kifejezése. ISKOLA. — Az egyetemes egyház theologiai akadémiájának igazgatója, dr. Masznyik Endre ott kiadáltal „évkönyv“ az idén borzasztóan sovány füzetke. Schneller igazgató korában sokkal tartalmasabbak voltak és
