Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1900-09-30 / 9. szám

137 Ilyen az eszmoraeneto azon anarchista irány­nak, mely magát keresztyénnek akarja nevezni. Eszméménél óben van nem egy igazság is — de ez utóbbi is a tévoly által értéktelenné lesz. — „Protestáns árvaházi képes naptár 1901. Szerkeszti Kenessey Béla. Kiadja Ilornyánszky Viktor. Ara 60 fillér. Kenessey már évek óla igen ügyesen szerkeszti a protestáns árvaházi naptárt. A jövő század első évének e naptára szintén gazdag tartalommal jelent meg. Kiterjeszkedik az elmúlt óv nevezetesebb politikai eseményeire. Képekben gazdag. Több no messzivü adakozónak közli arczképét és életrajzát. Az elmúlt év egyházi eseményeit az ág. h. cv. egyházban közli Ladányi, a ref. egyházban Szabó Aladár theol. tanár. Ajánljuk e naptárt az ev. magyar gyülekeze­tekben buzgó terjesztésre. Alkalmas arra, hogy a gomba módon elszaporodó férezmüveket kiszorítsa az ev. házakból. — Gotthold. Evangelisch-lutherischer Volks- Kalender für das Jahr 1901. Herausgegeben von G. Fengler, ev. lutherischer Pastor in Cottbus. Ausgabe für das Königreich Ungaro. Besorgt von E. Scholtz ev. luth. Pfarrer in Agendorf, Cottbus. Druck und Verlag der Gotthold Expedition. Ara 50 fillér. Az ev. német népnek nem volt ev. napúira hazánkban. E hiányt már évek óta Scholtz Ödön ágfalvi lelkész buzgólkodása folytán pótolja a fent nevezett naptár. A naptár elején szép színes kép van, mely Luthert ábrázolja, a midőn a wormsi országgyű­lésen vallomást tesz a világ hatalmas urai olőtt Krisztusról. Az irodalmi részben igen helyesen csupa apró elbeszélés, történetko van. Látni való, hogy a nap­tár szerkesztésben nagyon járatos kéz szerkesztette a naptár ezen uj folyamát is. A német ev. gyülekezetben jó szolgálatot tesz e naptár, miért is buzgó terjesztésétmolegen ajánljuk. — Tranovsky evanjelicky kalendár na rok 1901. Nákladom spolku „Tranoscius“ v Lipt. Sv. Mikulási. Ara 50 fillér. Kapható Liptó Szent Mik­lóson a „Tranosciusu társaságnál és B.-Csabán az ev. egyházi könyvkereskedésben. Igazán felekezeti tót naptárunk már évek óta nem volt. E hiányon segíteni akart a „Tranoscius“ társaság. Feladatát derekasan megoldotta s azt hisszük, hogy a kö­vetkező években is még gyarapodni fog a szellemi tartalom és érték. A naptári rész után közölve van az ev. egyház lélekszáma hazánkban és az egyetemes és kerületi kormányzóság. A 20-ik század küszöbén czimmel szép köl­teményt közöl Braxatoris M. lelkész ihletett tol­lából. „Tartsd meg a mid vanu czimü fejtegetés buzdít hűségre az evangéliumon alapuló ág. h. ev. egyház iránt s visszautasítja a fanatikus és ravasz szekta had csábításait „Atyai átok alatt“ tanul­ságos elbeszélést közöl Krisko Pál. mieink há­lás emléke“ alatt elhunyt jeles lelkészek, Achim Ádám szarvasi és Minich Dániel modoii lelkész, életrajzát közli, a mellett a megboldogultaknak sikerült arczkópei díszítik az életrajzokat „A fele­kezeti iskola szükségéről- szól egy hosszabb érte­kezés. A szem csalódásairól, képekkel illusztrálva, szól egy tanulságos czikk. A hazai egyháztörténe- lemböl érdekes részletet közöl Mocko .1. A búr há­borút számos képekkel ellátva látjuk előadva. A naptár gazdasági része szól a gazdasági hitelszövetkezetekről, a mezők és rétek művelésé­ről, a tej gazdaság legújabb gépeiről. Népünk e naptárban uj jó barátot nyert. A felekezeti öntudat ébresztésére és ébrentartására igen alkalmas. Tót naptáraink — csekély kivé­tellel — voltak a legsiralmasabbak. Egyházunk és népünk érdekét tekintve, ajánljuk e naptárt buzgó terjesztésre. .Terjesztésével két czélt érünk el, ev. tót népünk jó naptárt kap kezébe, s másrészt a derék „Tranoscius“ társulatot pártfogoljuk, mely rövid két év alatt többot tett, mint más nagy tő­kével rendelkező társulatok. KÜLFÖLD — A poroszországi lutheránus egyház ezidoi általános papi konferencziáján, értekezési tárgy volt mint közöltük (lásd 7. sz. 103 old.) Die Stellung der Konfirmation zu den beiden Sakramenten. Ehhez a refe­rens, Kleinwáchter, poseni superintendens a követ­kező theziseket teszi közzé a nevezett egyházi Kir- chonblatt-jának f. é. 36. sz.: 1. A reformáczió egy­háza világosan meghatározta a sakramentom fogal­mát s az ogyházi fejlődés folyamában szokásba jött különböző egyházi cselekmények közt csupán kettőt ismert el mint az Ur közvetlen rendelésén alapulót és objektiv üdvható kegyelemmel felruhá­zottat: a keresztségot és az úrvacsorát. 2. A konfirmáczió az egyháztól praktikus tekintetekből felvett ünnepélyes cselekmény, mely ugyan nélkü­lözi a szentirási alapot, de a két sakramentum he­lyes megbecsülésére segít. 3. A konfirmáczió nem sakramentum, nem is sakramentális cselekmény;

Next

/
Oldalképek
Tartalom