Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-12-30 / 12. szám
184 A Luther-társaság XXXIV. kiadványa. Ara 3 kor. A Luther-társaság nagyon üdvös munkát végzett, a midőn gondoskodott az , apologia“, ezen nevezetes hitvallási iratunk, leforditásáról. Az ilyen müvek olvasását fel lehetne venni középiskoláink felsőbb osztályainak vallástani tanrendébe, a mint ezt már Németországban régebben meghonositották. Aforditásról igen;elismerőlegszólhatunk, különösen azon szerény hangról, amelyen előszavában megszólal, a mü bevezetésében is szigorúan a tárgynál marad, s nem hoz össze oda nem tartozó tücsköt bogarat. Nézetünk szerint a sok és hosszabb magyarázás felesleges, és helyesen jártak el a birálók, a midőn azt el- hagyandónak vélték. A forditó szerint rendelkezésére bocsátották, igaz már elég későn, a concordiának a soproni könyvtárban őrzött régi magyar forditását. a felhasznált irodalomban ió lett volna felsorolni Leska kitűnő forditását — hiszen azért nem érte volna a szerzőt tisztességes emberek előtt a hazafiatlanság vádja. Az ösz- szes symbolikus könyvek tót fordítása már megjelent két óv előtt — s az egész nagy müvet az arányosi- tási diadalok alatt esperesi tisztétől megfosztott Leska J., brezovai lelkész, eszközölte, ki azon sok munkát igénylő műért ‘200 írt tiszteletdijban részesült — tehát ivenkint 4 frt. a fordítás sikerültnek mondható, pedig az ily mü lefordítása nem könnyű dolog. Mayer tanár e fordításával szép és nemes munkát végzett. Az evangélikus magyar közönség kedves karácsonyi ajándékot nyert, bár olvasnák és hűségesen lapozgatnák minél többen. a mü külső kiállítása igen csinos. i. — Kiss Áron. Közönséges óvfordulati és alkalmi beszédek. Budapest, kiadja Kókai Lajos I9ül. 190. 1. Ara 2 kor. 50 fillér. Az ősz ref. püspök beszédeit tartalmazza e kötet. melyet a püspök fia rendez sajtó alá. 60 óv alatt elmondott eredeti beszédjei látnak napvilágot. E beszéd tág bepillantást enged a ref. egyház hitéletébe az utolsó 50 óv alatt. A meggyőződés meleg hangja szól e beszédekből. Az imák sok helyen igen szépek. De nézetünk szerint nem nyer azokban elég erős kifejezést a keresztyén centrális tan, s nem domborodik ki eléggé a hit által való igazolás tana. A legszebb beszéd az egész gyűjteményben az első beszéd, az ősz püspök itjukori beszéde. A kegyelet hozta e beszédeket nyilvánosságra, s azt mindenkor tiszteljük, habár beszédirodalmunk különös gazdagítását általa nem reméljük. Nézetünk szerint a nagy pródikáczió irodalomban csak klasszikus tartalmú beszédek kinyomatásának van értelme, mert a középszerűségből van már soknál is több. Különben az elmondott és leirt beszéd között óriási a külömbség. Sokszor a legnagyobb épüléssel hallgatott beszéd nyomtatásban alig élvezhető. — I. Fiad: China in Wort und Bild. Mit’vielen Bildern. Basel, Verlag der Missionsbuchhandlung 1901. 144 lap. Chinában hosszabb ideig tartózkodó missonárius mutatja be nekünk rövid rajzokban a chinai életet. Leírása annyiban értékes, mert látni, hogy nem elfogult szemmel nézi az idegen embereket és szokásokat. Most, a midőn e szerencsétlen ország és nép oly nagy megpróbáltatásnak és átalakulásnak van kitéve, különös érdekkel bir a müvacske olvasása. China a rationalismus hazája. Sehol sem becsülik oly nagyra a tanulást és diplomát mint épen ott — de épen a külső formai kellékek nagyrabecsülése okozta a sivár belsőt — a theoria egyeduralma szülte a gyakorlat ferdeségeit. Fiad kivonatokat közöl a chinai lapokból. így következő czikkecskók jelentek meg: Febr. 2. legjobb évszak a tavasz. Nincs ilyenkor se ~ meleg, ' sem hideg; a virágok nyílnak, a fák virágzanak. Mindenkinek felkellene használni ezen időszakot arra, hogy hivatásában valami jó munkát végezzen.“ _ Fe br. 8. „a pénz kölcsönzők saját érdekükben figyel- meztetetnek, nehogy az ég büntetését magukra vonják, nagy kamatra nejadjanak pénzt. Ha valaki pénzt kölcsönöz, azt szükségből teszi, már pedig nem szép dolog valakinek szorult helyzetét kihasználni. Havonként egy százalék elég — többet követelni utálatos eljárás.“ — Minő kivonatokat csinálhatnának a chi- ^ naiak az európai elzsidósodott sajtóból ?! — „Evangelische Glocken“ czimü egyházi Jap megalapitatója és szerkesztője Hollerung Károly, a pozsonymegyei esperessóg esperese, uj évtől leteszi a tollat, és átadja a szerkesztőség vezetését Löw Fü- lőp locsmándi lelkésznek. „Cirkevné Listy“ újévtől kezdve Janoika György szerkesztése alatt külön tudományos theologiai melléklettel fog megjelenni, melynek fő munkatársai: Dr. Skalsky G. bécsi és Dr. Kvacala J. dorpati theologiai tanárok. se KÜLMISSIÓ — China. A róm. kath. misszió fellépéséről és modoráról igen érdekes czikket közöl a Baselben megjelenő „Evangelisches Missions-Magazin“ czimü lap. Ez sok tekintetben igen tanuságos; mert rá ismerünk Kómára Chinában is. Ha azon dolgokat halljuk, meg
