Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1900-11-30 / 11. szám

176 nem tudnak elég rosszat beszélni, hát kezdik annak j apját, szüle t emlegetni. Hányszor hozta fel már Ve- < rés boldogult apám püspökké választását és mily > variácziókbar kiszinezé#sel—a tények elferditésé vei.*) Ha Veresnek egy csep finom érzése lenne — ezt ; a kérdést épen velem szemben nem feszegetné. De hát ezzel sem bánt engemet, meg tudom neki boesá- i. tani, mert hiszen a finomabb érzést is el kell sajáti- tárni finomabb körökben és társaságban, s úgy látszik Veresnek erre alkalma nem igen volt az életben; mert korteshadjáratok, politikai cselszövések nem az ; a tér, a hol azt el lehet sajátítani — sőt még a „fő- ; esperesi“ czim sem elég biztosíték annak létezésére ! ; A halottak iránti kegyelet úgy látszik Veresnek nem erős oldala. Felhozza, hogy minő érdemei voltak j a boldogult Achimnak. Achim általánosan tisztelt, ; kiváló tudományu és mély kegyességü ember volt — \ ezt mindenki elismeri, a ki őt ösmerte. ' De persze Veres — aki egész lényében más agyagból gyúrt egyén, nem tudott a vallásos egyéni- ) ség azon magaslatára felemelkedni, a melyen Achim i állott. Veres politikus, ügyvéd talentum, míg Achim a régi kegyes papok typusa. Veres politikai elveit a < siker reménye szerint változtatta; antisemita program- ) mai megbuktatott függetlenségi jelöltet, majd függet- j lenségi programmal megbuktatott kormánypárti je- löltet, mig Achim ugyanaz maradt: a tisztán egy­házának élő férfiú, tvzok is, kik Achimot életében folyton politikai czélzattal gyanúsították — halála után letették a fegyvert— és elösmerték, hogy minden \ gyanujok alaptalan volt. Achimot életében gyülekezete l nem igen szerette, képviselőnek sem lett volna haj- { landó őt megválasztani ; de poraiban áldja őt, és bi- ; zonyára sok ideig apáról unokára fog szállni az ő \ emléke ! Egymagában álló, sajátos egyéniség volt Achim. Pellengére lehetett volna ezen férfiút Veres szerint álllitani — s holta után Veres ezt a lehető­séget czélzásával megvalósítja. Higyje el Veres, min- j den embert lehet pellengére állítani a legjobb, a leg- - nemesebbembertis; mert hisz mindnyájan bűnös emberek vagyunk — és mindenkinek meg van az Achillesi sarka ! > Kérdezze meg azokat, kik achimot ösmerték, azok e tekintetben mindnyájan úgy fognak nyilatkozni: ' hogy Achim alapjában véve nemesen érző, kegyes férfiú volt. De a fő, a lélek alaphangulata. A halot­tat meg lehet rúgni, hisz ő nem védelmezhetik, — de az ő emlékét bizonyára az ily rugásnem homályositjael! Azt mondja rólam Veres: „Isten legyen irgal­mas, kegyelmes annak, a ki az ő emelkedése alá kerülne ! Leszedné arról a keresztvizet is, keresztül menne a lelkén is, a ki merne az ő „nézetéhez“ nem alkalmazkodni. Megtörné, eltiporná, — a legtisztább orthodoxia nevében ugyan, de a leghamisitatlanabb pánszláv érdek javára.“ Nem is képzeli minő badar­*) Boldogult atyám nem úgy lett püspökké, hogy ellenfele S szavazatát megsemmisítették, de ellenpártja megakarta a közgyü- \ lésen az ő egy szavazatát semmisíteni. Ságot firkált minden alap nélkül. Tiz esztendeje va* gyök B.-Csabán lelkész. Huszoukilencz tanító^áll veze­tésem alatt s majdnem annyi egyházi tisztviselő és szolga alárendeltem. És soha senki sem panaszkodott ellenem s nem mondhatja még azt sem, hogy a leg­kisebb hatalmaskodást gyakoroltam volna vagy hogy azok meggyőződésére a legkisebb nyomást is gyako­roltam volna. Mindég a szeretet és humanismus veze­tett a gyengébekkel szemben ; — de igen a nálamnál erősebbek jogtalansága, erőszakossága vagy nemtelen bosszújának mindég útját álltam, amennyire erre alkalmam volt. Tisztességes, ha sokszor éles fegyve­rekkel is küzdők ; de mindég élők ellen és a holtakat, védteleneket nem bántalmaztam, sőt amennyire tőlem telt, mindég védelmeztem. Végül reflektálok a Veres által hangoztatott magasabb érdekre is. Szerinte ez az ok, amiért a harczot velem szemben folytatja, pedig a valóságban roskadozó lapját akarja úgy a hogy fenntartani, apellálva a hazafias érdekre. Ügyes politikus elisme­rem. Jól tudja, hogy nálunk a ma uralkodó köz­véleménynél elég a hazafias érzésre apellálni s az ellenfélről az ellenkezőt állítani, s a csata nyerve van. Pedig ez esetben sem a haza, sem az egyház nincs veszélyben, legfeljebb Veres lapszerkesztői vállalata. A lapot pártolni, támogatni fogják, előfizetnek reá olyanok is, kik azt előbb kezükbe venni sem akarták — talán minden kerületben indítványozták, hogy hivatalos lappá legyen. És ón mindettől meg nem riadok. Hirdetem az igazságot tovább. Olvasóimat a hosszú polémiával ezentúl nem terhelem. A zászlótartó vezér urnák pedig kijelentem, hogy ezentúl válaszaimban és kritikus megjegyzé­seimben nagyon rövid leszek. Az éles golyókat félre teszem, ezentúl csak „apró seréttel“ töltött fegyvert használok, mert tapasztaltam, hogy ez is teljesen ele­gendő, az „Evang. Egyház és Iskola“ támadásaival szemben. Szerkesztő. 1 MA H ÖN IV. Legalkalmasabb karácsonyi ajándék. KOVÁCS SÁNDOR imakönyve------az evaugyeliom népe számára.------­A z egyházi irodalomban egyedül áll tartalmával, díszes kiállításával és olcsósá­gával. A protestáns imádságok gyöngyei­nek gyűjteménye, igazi hézagpótló mű, a minek egy protestáns családból se.n volna szabad hiányozni. Kapható : B.-Gyarmati könyvnyomda részvtár-nál Balassa-Gyarmaton. Csinos keménykötésben — — 1 kor. 60 fill. Diszes angolvászon kötésben, arany­metszettel, finom miniszter papíron 5 „ — „ Elefántcsont-utánzat, vagy diszes bőr­kötésbe^ arany metszettel, pergament papíron diszes csattal — — — 8 » -- » A lelkész vagy tanító urak, ha legalább 10 megrendelőt gyűjtenek 20% euged- ------------ményben részesülnek.------------­N yomatott a „CORVINA“ könyvnyomdában Bókés-Csabán Főtér, volt Michnay-féle ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom