Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-11-30 / 11. szám
Az egyetemos felügyelő beszédjében az összes kér. egyházaknak oktatást akar adni arra nézve, hogy mibe helyezzék a fősulyt — csakhogy azok az ily oktatást el nem fogadják. E helyett talán korszerűbb lett volna csak a magunk tűzhelyénél maradni és megvizsgálni, miként vagyunk képesek értékesíteni charismánkat, miként vagyunk képo- sek fenntartani egyházunkat az élet-halál haroz- ban, melyet velünk szemben hazánkban az ultra- montanismus megüzent. Bizonyára jobb lenne, ha az egyházak megfogadnák egyetemes felügyelőnk tanácsát és a helyett, hogy egymás ellen harczol- nak, a közös e'lenség ellen harczolnának. De a római kath. egyház feje e felhívásra mindjárt azzal felelne, nem fogunk ellenetek harczolni, de a feltétel az, hogy mindnyájan kutholikusokká legyetek — és körülbelül a többi egyház is ily feleletet adna. Minden hivő keresztyén egyetért abban Pró- nayval, hogy jobb lenne ... ha ? De nekünk nem óhajtásokkal lehet leverni az ellenünk támadókat, hanem azzal, hogy a tényleges harozban védekezünk és igyekszünk minél inkább kifejteni, érvényesíteni azon igazságot, melyhez ragaszkodva egyházunk a római ós más kér. egyházaktól elvált. A keresztyén szeretet csak ott lehetséges teljességében, a hol meg van az igaz hit, mert a szeretet a hit gyümölcse. A szeretetben nem lehet nevelni a hit nélkül. A hit és remény nem a szerétéiből folyik, hanem a hitből ered a remény és szeretet. E sorrendet nem szabad összetéveszteni; mert különben nem volna „Megváltóra“ szükségünk, mivel szerotetet hirdet — talán még nagyobbat, mint a keresztyónség, a budhismus is — és es utóbbi nagyon elterjedt vallás Chinában is! Az a felhívás, hogy az egyetemes gyűlés igyekezzék oly külső szervezetet adni az egyháznak, a melyen belül előmozdíthatjuk a keresztyónség magasztos elveinek érvényre jutását — nincs helyén, mert az egyetemes közgyűlés nem ad uj külső egyházszervezetet, hanem csak a létező szervezet szerint óhajt kormányozni. Az.egyetemes folügyelő felhívása tulajdonképen felhívás a zsinati törvények revideálására, mely revideálást mi régen hangoz- tatunuk ós szivünkből üdvözölnénk!! Az egyetemes közgyűlés ez évben is véglegesen döntött a közalap 1900. évi jövedelméből kiosztásra kerülő 125,000 korona hovaforditására vonatkozólag. Az eperjesi jogakadémia megint kapott segélyt, a szegény gyülekezetek keserves filléreiből elvonva 15,000 koronát a szegény lelkészek segély összegéből. Valóban keserves állapotok, a midőn az egyház alig képes szórványait kellőleg gondozni, ugyanakkor van felesleges pénze jogászok képzésére. Kubinyi Géza nagy hangon lelkesedett az ev. szellemű jogakadémiáért. Milyen ev. szellem lehet oly evang. jogakadémián, melyen zsidó tanárok ( tanítanak — ezt külön fejtegetni nem szükséges ! \ Mundus vult deeipi, ergo decipiatur - és mi dicsekszünk, hogy 6zogény népünk filléreiből fenn- ! tartunk „evangélikus szellemű jogakadémiát.“ Elhatározták, hogy az állami segélyezés ügyében felírnak a kormányhoz. Tehát a koldus alamizsnát sem adják oly könnyön. Nem kellett volna elfo- j gadni az autonómiánkat tönkretevő állami segélyt ily formában. De hát hiába való volt mindennemű figyelmeztetés. Már a kezdet is azt mutatja hogy a segélyezés ily módjánál mily sok lesz a veszély és baj.* Az „erdélyi püspök“ ozitnéaek ad »mányozá- sáról éles felirat ment u miniszterhez. A nagy-goresdi egyosség m ígujittatott Baltik püspök felszólalt e tárgyban,aztindilványozva, hogy a javaslat küldessék a kerületekhez, de az egyetemes közgyűlés ez indítványt mellőzve, elfogadta a javaslatot. E javas at tárgyában már szólottunk és ma is az ott kifejezett állásponthoz ragaszkodunk. .Jó lett volna a javallatot lekiildoni a kerületekhez ós nem oly gőzerővel azt elfogadni. Nézetünk szerint az egyetemes gyűlés nincs jogosítva ily ügyben határozni; mert dogmatikai kérdések nem tartoznak az ügykörébe. Az egyetemes közgyűlés nem parancsolhat rá az ov. lelkészre, hogy református módon szolgáltassa ki az úrvacsorát; mert ez ellenkezik a lelkész oskü ével, aki lelkésszé szentelése alkalmával hitvallási iratainknak fogadott hűséget A mi nézetünk tehát az, hogy positiv, vallásához hü lelkész nem kényszeritliotő meggyőződésével ellenkező cselekményre. Mi a ref. híveket, amennyiben elszórtan vannak gyülekezeteinkben, tóritgetni nem fogjuk, sőt arra figyelmeztetjük, hogy legyenek hűek egy-, házukhoz; de a tolerantiában uom szabad a hit- j tagadásig sülyedni. A szentirásról, a szentségekről szóló tan elválaszt bennünket — és nézetünk szerint a mi álláspontunk a helyesebb, azt fel nem adhatjuk. A szarvasi egyháznak a kerületen elintézett nyelvkérdését megfellebbezték. A gyűlés e fontos tárgyban, mivel a kérvény nem volt kellőleg felszerelve, nem határozott. A szarvasi egyház békéje tehát ismét egy egész énre fel lesz dúlva, s kérdés, hogy jövőre nem fog e ismét egy acta hiányozni. A dolog el lesz odázva, tíizony ilg köz- igazgatás keretén belül nehéz a keresztyénség magasztos elveit luegnalósitam. A bányakerület bölcsen határozott, midőn kimondta az elvet, hogy az isteniisztolet nyelvének meghatározása a gyülekezet joga. De hát felebbezésekkel húzni, halasztani lehet az ügyet. És azután, kik az ily halasztást inscenálják, azt állítják, hogy ők az egyházban politikát űzni nem akarnak. Jó lenne a fellebbezések ügyét is rendezni; mert ha a fellobbzések
