Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-11-30 / 11. szám
EVANGÉLIKUS EGYHÁZI SZEMLE. MEGJELEN HAVONKÉNT EGYSZER. 9S------------------------------------* Előfizetési ár: Egész évre .... 4 J^or. fél évre .......................2 kor. E gyházi érdekű hirdetés egyszeri közlésének dija............................I kor. S í---------------------------------------* F elelős szerkesztő és kiadó: SZEBERENYI LAJOS ZS. ág. h. CY. lelkész $ -Csabán. Ä * JA lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztő és kiadóhoz int^j, zendók. JA lap minden hónap 30-án tétetik postára. _____________________________K H atodik évfolyam. 11. szám. 71-Csal) a, 1900. November 30. A 63-ik pont. A bányai kerület ez évi közgyűlésének jegyzőkönyvében lapozgatva, a 63-ik ponthoz jutottam, a melyben Okályi és Kiár felebbezése, hiványcsonkitás ügyében — van elintézve Itt meg kellett állanorn: hic Rhodus, hic salta — gondoltam magamban. De a botránykő, a mely ebben a határozatban le van fektetve oly nagy, hogy át nem ugorhattam, megpróbálom, ha nem lehetne e télre lökni. Mindenek előtt azonban, kell hogy dicsérettel szóljak Okályi és Kiár tiszttársakról, a kiknek volt bátorságuk szembeszállni e hivány- csonkitással. nemcsak a békés egyházmegyei közgyűlésen, hanem fölvitték azt a kerületre is A kerület határozatáról azonban csak sajnálattal lehet szólani, mert annak minden mondása vád, nemcsak a jogügyi bizottság, hanem az egész közgyűlés ellen. Tudvalévő dolog, hogy a kerületi közgyűlésen jogászok viszik a vezérszerepet, és mégis, vagy talán épen azért lett hozva ilyen minden törvényt, s minden jogérzéket sértő határozat. A szarvasi egyház egyik hiványát — üresedés alkalmával — módosította akként, hogy azt jelentékenyen megcsonkította. A békési esperesség az egyház határozatát szótöbbséggel jóváhagyta. Felebbezés folytán a kerület szintén az egyháznak adott igazat, olyan indokolással, a melynek mentsége csak a deres fénykorából ránk maradt ama norma lehet: az igazság olyan, a milyennek az urak akarják. A közgyűlés a felebbezést a lelkész „panaszának“ minősiti és mint panaszt tárgyalja. Pedig ez a felebbezés minden lehet ezen a világon, csak panasz nem! Lehet vád a szarvasi egyház és békési főesperes ellen, lehet följelentés, de panasz semmi esetre sem. Ezt még azok a gyerekek is tudják, a kik ama ismerétes játékkal mulatnak: „biró uram panaszom van!“ Mindég a saját bajaikat sorolják elő és soha sem a másokét. Nem panasz az, és tudom vád sem akar lenni, hanem csak az a mi, egyszerű felebbezés. A békési egyházmegye közgyűlésén tárgyalnak egy ügyet, szótöbbséggel határozatot hoznak benne, ezt a kisebbségből ketten meg- felebbezik — telje« joggal. S a kerületnél most már nem az a fődolog, hogy ki felebbez, hogy panaszkodik-e vagy dicsekszik, hogy érdekelt vagy nem érdekelt fél e, hanem: kinek van igaza, a többségnek, vagy a kissebbségnek, ezúttal, történte hi vány csonkítás vagy sem? Az nagyon mellékes, hogy a közgyűlés mely tagja felebbez, az igazság csak egy lehet, akár A. akár B. a felebbező. A kerületi közgyűlés határozatábantovábbá ki van mondva, hogy üresedés alkalmával hi vány csonkításról szó sem lehet. A jogügyi bizottság okoskodása im ez. A szarvasi egyház azon hiványát, amelyet egykoron Achim- nak adott, Achimmal együtt el is temette. Üresedés lévén, nagyon indokolt, hogy uj, tetemesen leszállított hiványt állított ki, „senki jogaiban sértést nem szenvedett.“ Okályi, Klár mit akarnak, nem érdekeit felek, Scholcz a megválasztott pap sem lehet érdekelt fél, mert ő más hiványt kapott. Itt csak Áchim lehet érdekelt fél, az ő jogai lehetnek itt megsértve, de mert ő nem felebbez „itt a módosítás (recte: hi vány csonkítás) annál indokoltabb!!“ Justitia istenasszony! ha e 63-ik pont indokolása a szemed elé kerül, tudom csiklandozás nélkül is görcsöket kapsz a nevetéstől.
