Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-10-30 / 10. szám
156 onfucianus philosophusok tanaitól eltérő irodalommal jönnek hozzánk, megzavarják a népet, egész egyesületek létesülését okozzák és veszedelmet hoznak az emberekre; mivel idegen vallásokhoz tartoznak, vissza kell utasitani őket és kiirtani. Ősidőktől fogva Chinában három vallást propagáltunk. A confucianismuson kivül itt van még a a buddhismus és Lao-tse tana. De vannak hazátlan kóborlók, kik ezen vallások álneve alatt tanainkat aláássák. A legtöbben közülök hazug és üres beszédeiket akkép terjesztik el, hogy valamely szerencsés vagy szerencsétlen eseményhez fűzik, vagy valamely ember szenvedéseiből vagy erényeiből indulnak ki. Mindenek előtt javakat kerítenek hatalmukba, azután férfiakat és nőket gyűjtenek össze rendezetlen tömeggé, tömjénező áldozat czél- jából. A legveszedelmesebb azon körülmény, hogy ezen társaságokba áruló, aljas és erkölcstelen emberek lépnek be. Éjjel összegyűlnek és reggel mennek szét, aláássák jó hírnevünket, lerombolják a jó szokásokat, behálózzák a földnek lakóit és megcsalják a népeket. Ilyen a Polan és Wen-s jang szekta: ilyen a nyugat embereinek vallása is, mely az ég urában (Tien-tschu) való hiten alapszik. Ezt nem szabad követni. Csak mivel hivői jártasok a kalendárium szerkesztésében és általában a ma- thematikában, vehette hasznukat a mi kormányunk. Ezt jegyezzétek meg magatoknak, valamint azt is tartsátok meg, hogy azok, kik hamis eszméik által félrevezetik az embereket, nem kerülik ki a halálos büntetést.“ (Vége köv.) BELFÖLD, Dlhányi Zsigmond 1823-1900. E hó hatodikén temették el Szarvason, a fő- gymnasium tanári kara, ifjúsága kíséretében azt a férfiút, a ki kiváló tagja volt a régi felekezeti tanári gárdának. Számosán hálásan emlékeznek reá, mert hiszen úgy szólván egész nemzedék nőtt fel kezei alatt. Az Alföldnek alig van nagyobb helysége, melyben tanítványával ne találkoznánk. Vallásos ke- ; délye, humánus gondolkozás módja, mély szerető atyai í szive nem maradt hatás nélkül. Tanári pályája kéz- í detótől fogva egész végéig mindég az alsóbb osztá- lyok tanára volt. Nehéz pályáján kitartott mind addig, mig eiőhaladott kora és betegsége nem tették lehe- tétlenné tanári hivatása teljesitését. A régi jó taná- rok typikus alakja volt ő, — ki szivvel, lélekkel szerette egyházát és a professori tudós gőgöt lelke 1 ■ mélyéből gyűlölte. Érdemes, hogy e jeles férfiúnak e lap hasábjain is szerény emléket emeljünk. Dlhányi Zsigmond a pestmegyei Csőváron született, ahol atyja lelkész volt. Atyját korán elvesztette s 10 éves volt, midőn szerető jó édes anyját is elragadta a halál. Édes anyja halálos ágyán azon óha- { iát fejezte ki, hogy egyetlen fia pap legyen, és egyetlen leánya paphoz menjen férjhez. A csőváriak midőn Dlhányi gymnasiumi tanulmányait befejezte és a ; csővári gyülekezet újból megüresedett, felajánlották, hogy várni fognak, mig Dlhányi befejezi theologiai tanulmányait. De Dlhányi nem ment a theologiára, nem mintha nem szerette volna a lelkészi hivatást, de mint maga többször említette, nem tudván jól tótul, lelkiismeretbeli dolognak tartotta, hogy fogya- ) tókos tótságával tót gyülekezetben lelkészkedjék. \ Jogi pályára lépett és azt szerencsésen el is végezte. Gyakornok lett egyik pestmegyei szolgabiróságnál. Itt történt meg, hogy egy ízben principálisa kiküldte őt, hogy néhány suhancz megbotozásánál hivatalos tanú legyen. Dlhányi leverten tért a hivatalba, a hol principálisa mindjárt kérdőre vonta, hogy váljou elég alapos volt-e a botozás? Mire D. egészen kikelve magából, elpanaszolta a hajdúk kegyetlenkedését. „No öcsém uram, ha ilyen nyúl szive van, jobb ha mindjárt más pályát választ, magából soha se lesz szol- gabiró.“ Nem is lett. Húga paphoz menvén férjhez, vissza gondolt édes anyjának utolsó óhajtására, theo- logussá lett mindjárt azon szándékkal, hogy ha már mint pap nem szolgálhatja egyházát, legalább mint tanár mozdítsa elő egyháza érdekét. Elvégezvén a theologiát, több előkelő protestáns ; családnál nevelősködött, majd meg későbben tanár \ lett az ozsgyáni és rimaszombati gyimnasiumnál. Ez I utóbbi helyről jött a szarvasi főgymnasiumhoz, a hol l 40 évig tanároskodott. Nem tartozott a sablonos \ tanárok közé. Megfigyelte a tanuló egyéniségét. Az ; Isteni képmást fejleszteni, az egyéniséget öntudatra ) hozni az ifjú lélekben, ezt tekintette tő hivatásának. Szerény tanári fizetés volt majdnem teljes óle- ; tóben osztályrésze — de azért helyzetéről sohasem < panaszkodott. A szegény tanulókról atyailag gondos- ( kodott. Nála a kérelmezők zárt ajtókra sohasem j találtak. Mint tanár egyháza ügyeit is szivén viselte. Buzgó terjesztője volt a vallásos iratoknak a nép ; kÖZÖtt is. Irodalmilag is munkálkodott. A hatvanas évek elején kiadta az alsóbb osztályok számára irt olvasókönyvét, mely felekezeti középiskoláinkban nagy elterjedtségnek örvendett. Egészséges felekezeti szellem lengte át ez olvasó könyvet, a melyet mindég nagy érdeklődéssel olvastak a tanulók. A jeles férfiú temetése nagy részvét között ment végbe. A sírnál pályatársa, Benka Gyula, szarvasi főgymnasiumi igazgató búcsúzott el a jó baráttól, a nemeslelkü tanártól.
