Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1898-01-30 / 1. szám
2 Az aszketikus könyvekre már a theologiai intézetekben nagy gondot kellene fordítani, hogy a lelkészkedésre lépő ifjú ösmerje azokat már akkor, a midőn gyülekezetébe lép s tudja a megfelelő helyen híveinek ajánlani. A ki ösmeri jelesebb aszketikus könyveinket, az azok terjesztésében hathatósan közre fog működni. A theologiai intézetekben kevés ügyet vetnek aszkeükus könyveink ismertetésére s ha itt egy kis vizsgálatot tartanánk, látnánk mily ismeretlenek még sok előtt Seriver, Arndt, Gerhard, Müller, Starcke stb. művei. Ezeknek ismerete sokkal fontosabb mint az úgynevezett vallástörténet és a különféle száraz philosophiai rendszerek, melyekből elég kostolónak is megterhelni az agyat. Egyetlen egy thelogián sem fektetnek oly nagy súlyt a philosophiai tantárgyakra mint nálunk. Ezzel kínozzák theo- logusainkat a helyett, hogy a fősulyt a positiv theologiai ismeretekre helyeznék. Emelnünk kell aszketikus irodalmunkat nemcsak a könyvek terén, hanem a vallásos hírlapirodalomban is. E részben sokat tanulhatnánk az amerikai lutheránus testvérektől, kiknek kitűnő egyházi néplapjaik vannak, melyek határozott confessionális iránynyal bírnak. A mely hajlékba ellátogatnak azon lapok, ott bizonyára hiterősitőleg hatnak. Ezen egyházi lapoknak ott mindenfelé a gyülekezetekben külön ágensei vannak, kiknél e lapokra előfizetni lehet s kik ezen kitűnő és épületes tartalmú lapokat terjesztik. De épen ezért elsősorban határozottan confessionális irányú néplapokra van szükségünk — s nem érzelgős, semmit mondó s tisztán moralizáló úgynevezett élet bölcseséget nyújtó lapokra. Nekünk lelkészeknek kell buzgósá- got kifejtenünk az aszketikus könyvek terjesztése körül. Fájdalom, vannak egész vidékek, hol félve a világ lármáj ától, lelkészeink még aszketikus könyveket sem mernek terjeszteni a hívek között s igy bizony egy kis bátorságot és buzgóságot meríthetnénk a múlt századbeli fuvarosok elszántságából. Az ilyen hitvány gyávaságot nem is lehet elég keményen ostorozni. A hitélet ébresztése terén nem szabad félni a világ lármájától; mert a ki attól is fél, nem lehet Krisztus ügyének harezosa s csak szánalmas bérencz az ! Minden egyes papiak, minden egyes iskola vegye ki a részét a terjesztésből — használjuk e teret, mely még hatalmunkban van, míg nappal vagyon, mig lehet! Minden irányzat manapság elveit irodalmi utón is terjeszti. A szoczialdemok- rata, a szektárius, az ultramontán politikus mindég magával hordja röpiratait s a nyomatott betű oda is elhat, a hol és a hová az élő szó el nem juthat. Mindnyájan egyenlő buzgósággal, nemes versenyre kelve három nyelvű evangélikus egyházunkban, létesítsük, terjesz- szük s fejleszszük aszketikus irodalmunkat s örüljünk, ha háromnyelvű egyházunk minden nyelvén uj élet és munkakedv keletkezik e téren. Ne hallgassunk azokra, kik ezen munkakedvet gyanúsításaikkal és fenyegetéseikkel lehetetlenné akarják tenni. Új életet e téren a gyűlések, még az egyetemes gyűlés nélkül is lehet kelteni csak igazán akarni kell! Sz. L. A világosság. Esténként gyakran látjuk, hogy a szúnyogok és lepkék addig repkednek a gyertya lángja körűi, mig szárnyaikat meg nem perzselik, vagy maguk is egészen el nem égnek. Úgy járnak mint azok, a kik a világosságot, a melyhez senki sem juthat, (I Tim. 6, 16) kiváncsi, kotnyeles gondolataikkal körül repkedik. A világosság fel nem világosítja, hanem elkápráztatja, vagy épen megégeti őket, Senki sem képtelenebb az isteni titkokat felfogni, mint a ki magát arra képesítettnek hiszi és a ki elbizakodott.eszével mindent kikutatni merészkedik. Uram Jézus, te a világ világossága, légy az én lelkem világossága ! a mi a gyertyatartó gyertya nélkül, az az én értelmem is a te kegyelmed, a te szellemed nélkül. Add, óh uram, hogy itt e földön mint a világosság gyermeke a világosságban járjak és tégy a szentek örökségére alkalmassá a világosságban. (Seriver „Gleichnissandachten.“) A Herzogféle reálencyklopaedia oj kiadása. (2. kötet.) • Irta Dr. Daxer György. Ezen lap olvasói előtt már ismertettem e nagyszabású mű első kötetét. Most szándékom, *) *) Realencyklopaedie für protestantische Theologie und Kirche, Begründet von J. J. Herzog. In dritter verbesserter und vermehrter Auflage herausgegeben von D. Albert Hauck Prof, in Leipzig. II. Band: Arethas — Bibeltext, Leipzig 1897. J. C. Hinrichs (780 old.) Ára 6 írt. kötve 7'20 frt.
