Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1898-05-20 / 5. szám
78 kárhozatra, de a mire a bűnös emberiség maga nem volt képes: Ily értekmben mondom, hogy Krisztus helyettünk halt meg. Ez a helyettes elégtétel szükséges volt, mert Isten szent és azért a kereszlyén lelkiismeret nem nyugodhat meg másban mint ebien. Ha Krisztus halálának helyettes jelentőségét tagadjuk, miben is álljon aztán az ő értéke mi ránk nézve ? Akkor Krisztus többé nem megváltó sem közbenjáró, hanem csak egy martyr vagy példánykép. Akkor teljesen rejtélyes lesz a passio története, a jelenet Gethsémanében és Jézus szava: Elei Kiéi lemá sabachthanei. Mintk adja akkor Krisztus nekünk az úrvacsorában az ő valódi testét és vérét, ha nem szerezte meg nekünk halála által a bűnök bocsánatát ? Nagyon tanulságos erre nézve a következő passus Luther egyik predikácziójából (Z. lür kirchl. Wies. u. k. Leben 1884. 5, füzet) : Sed unde venit illa remissio peccatorum ? Jam praedic;, nt und wollen remissionem peccatorum nennen eine gestrakte Gerechtigkeit ............Si ▼ is »cire unde veniat: noli cogitare ut Judaeus vel Turea qui cogitant Deum propitium esse und tritt für Gott sine mediatore. Da wird nichts guts aus quia peccatum est peccatum, Da levet Chr. quod illa remissio peccati non venit ad nos a Deo sine medio. Quia Christus Dei tilius et homo ist an unser statt getreten, mór- iuus est et resurrexit ..... Haec scientia est Christianorum .... Christianus novit Christum peccata in collum suum suscepisse. Ideo remissio pecc. venit ex gratia Dei; sed tamen per medium quod Christus hat iram Dei weggethan et nos cum patre reconciliayit. Ezzel talán eléggé kifejtettem, hogy mit értek azalatt s miért ragaszkodom ahhoz, hogy Krisztus helyettünk halt meg. Most még reflektálni akarok a bírálók feleletének némely megjegyzésére I. P. II, 24 verséről a bírálok oly exegezist adnak, amely a vers szövegével határozottan ellenkezik. Péter azt mondja, hogy Krisztus „a mi bűneinket hordozta.“ A bírálók pedig azt tagadva, Ézsaiás 53. alapján azt állítják, hogy ott „nem bűnnek, hanem a bűn büntetésének, terhes eredményének viseléséről van szó.“ Már kérem, milyen exegesis ez, mely azt tagadja, a mit az exegetált hely világosan mond. Péter nem a büntetés eredményének, hanem maga a bűnnek viseléséről szól, ezt nem szabad elferdíteni Ezsaiásra a-aló hivatkozással. Mert ha a bíráló urak helyesen is fognák fel Ezs. 53. fejezetét, Péter mindenesetre másképen fogta tel ; szerinte a próféiánál a bűn viseléséről van szó. Es én is, ha választanom kell a Sopronéi és Péter felfogása között, az utóbbit választom és azt hiszem mindenki, a ki Ezs. 53,-t-akár eredetiben, akár jó fordításban — elolvassa, szintén nem tagadhatja, hogy a próféta szerint az isten szolgájává nép bűneit viseli, (s természetesen annak következményeit is). Helyesen mondja Orelli :* „ Dass hier von stellvertretendem Sühnleiden die Eede ist, kam» nicht im Ernst bestritten werden. So deutlich wie menschliche Sprache es vermag, wird hier ausgedrückt und ünermüdlich betont (v, 4. 5. 6. 10. 11. 12), dass der Schuldlose die Strafe freiwillig getragen . hat, die sonst das gesamte Volk hätte treffen müssen.“ Nincs más hely az egész ó szövetségben, mely világosabban tanúskodna. Krisztus halálának helyettes jelentőségéről. A bírálók főérve azonban az, hogy a sz. Írásban mindig hype* áll és soha sem anti. Ok legalább habár — átolvasták az egész uj szövetséget, nem találtak „egyetlen egy" helyet sem, a hol anti praepositio állna Én tudok két ilyen helyet : Máté 20/28 és Márk 10/45. — I. Timotheus 2, 6-ban pedig szó van anti- lutron hyper pantón-ról. De én nem akarok ezen három antira támaszkodni és csak azért idéztem, hogy kimutassam, hogy a bíráló urak mily nagy határozottsággal kocz- káztatnak oly állítást, a melynek alaptalansága nyilvánvaló. Hogy hyper szószerint nem jelenti azt, hogy „helyett,“ az világos. De ha nem csupán a szóra, hanem a dologra, Krisztus megváltói halálára tekintünk, látjuk, hogy a hyper nem hogy kizárná a helyettesítés gondolatát, hanem egyenesen megköveteli. Grimmnek az újszövetséghez Írott görög-latin szótárában (Wilke Cla- vis-ának 3. kiadása) hyper szó alatt azt jegyzi meg: Cum quod in alicuius commodum agitur, non raro fieri non possit nisi ita, et ejus vice et loco agatur (quemadmoum ex apostolorum1 doctrina mors Christi propterea saluti nobis vertitur quod expiatorii sacrificii vim habet et nostro loco oppetita est facile -intelligitur, cur hyper ut lat. pro ef nostr. fur etiam significet loco 8. vice (I, Kor. 15, 29 ; 2 Kor. 5, 14 s. 21 *Gal. 3 13). — Ján. 10/11 ben is könnyű megérteni, hogy Krisztus, ha érettünk“ meghalt, helyettünk is halt'meg. Ha a jó pásztor nem áldozza fel magát, a farkas a juhokat megöli, tehát a jó pásztor a juhok helyett hal meg s nem csak „könyörög érettünk". A könyörgés fogalma itt egyáltalában nincs helyén. Arról, hogy a jó pásztor itt juhaiért könyörögne, arról az egész fejezetben szó sincs. Tehát nem lehet mondani, hogy ily értelemben (a „könyörög érettünk“ értelmében) mondja, hogy a jó pásztor életét adja a juhokért).“ Az helyes, hogy Krisztus mint főpapunk érettünk könyörög. De azt csak azért teszi; mert helyettünk meghalt.
