Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1898-11-30 / 11. szám

sió mindazon tereinek művelése, melyek által az egyházi viszonyok esperességünk területén általában lényegesen javíthatók, valamint az egyes gyülekezetek hitéletének emelése, fiókegyletek alapítása révén. Egyúttal jelenti a lelkészi értekezlet, hogy a soproni gyülekezetben hasonló mozgalom van folyamatban, miért is kívánatos, hogy ezen fontos ügy az ottani mozgalommal karöltve, az összes tényezők bevonásával, minél sikeresebben oldassák meg. Az esperességi gyűlés meglővén győződve az ügy fontosságáról „Esperességi belmissiói egylet“ alapítását elvileg elhatározza s az előmunkálatok végzését egy bizottságra bízza, melynek tagjai Renner Henrik esperes elnöklete alatt: L ö w Fülöp, S t i e g 1 e r Gusztáv, S c h o 11 z Ödön lelkészek s Rösch Frigyes és P ó s Lajos világiak, illetve tanítók.'' — Örömmel közöljük a soproni felső egyházmegye ezen elhatározását s kívánjuk, hogy a szép tervet siker és Isten áldása koronázza. Bizony, ha minden egyes gyü!ékezetben, csperessógben, kerületben alakulnának belmissiói egyletek, melyek karöltve, buzgón működnének egyházunk érdekében, akkor ez a tetszhalott uj életre ébredne, diadalmaskodva a szekták aknamunkája s az alliance (értsd a B. G. Sz. konzorciumot) egyházunk tradícióival s meggyőződésével ellentétes s minket mégis hívatlanul erőszakkal boldogítani akaró törekvése felett. Annak idején értesítjük majd olvasóinkat a kiküldött bizottság működéséről.

KÜLFÖLD.

— Az uj jernzsálemi ev. templom felszentelése

a külföldi ev. egyház legnagyobb eseménye, bár mennyire akarják az ultramontán lapok az egész eseményt más, ferde világításban feltüntetni. Az evangélikus egyháznak is van már méltó temploma azon a helyen, a melyen Üdvözítőnk értünk szenvedett. A álpróféta hívei, kiknek kezében van a szent város, láthatják, hogy vannak a róm kath. és gür. keleti egyházakon kívül más keresztyén egyházak is. a melyekhez tartoznak jelenkorunk legműveltebb népei. A német császár a felszentelési cselekményt következő beszéddel zárta be : „Isten kegyelme megengedte nekünk, hogy ezen minden keresztyén által szentnek tartott városban és nemes szeretet munka által megszentelt helyen a világ Megváltója tiszteletére emelt templomot felszentelhettük A mit az én Istenben nyugvó őseim félszázadnál régebben óhajtottak és miután, mint az itt evangélikus szellemben vezetett szeretet munkásság előmozdítói és támogatói törekedtek,

$ az a „Megváltó‘-templom felépítése és felszentelése által megvalósult. A szolgálattevő szeretet meg- I nyerő ereje által vezettessenek a szivek e helyen ahhoz, a kiben egyedül találhat aggódó emberi ; szív nyugalmat és békét most és mindörökké.

; Imáinak részvétével messze Németország határain j túl kiséri az evangélikus keresztyónség a mi ün- ! nepélyünket.

Az evangélikus egyházak követei és szimos I evangélikus hit.sorsosunk minden tájról el jött e helyre, hogy személyesen tanúi legyenek a szeretet ; és hit munkája befejezésének, a mely által a legnagyobb Úr és Üdvözítő neve dicsőítessék, és Isten országa itt e földön elomozdittassék. „Jeruzsálem te magasan épült város, a melyen állnak lábaink“ felidézi a mi Urunk és Üdvözítőnk hatalmas megváltói tettének emlékét. Ő mutatja nékünk

1

a mi közös munkánkat, mely az összes keresztyéneket felekezetek és nemzetiségek korlátáin felül az apostoli hitben egyesíti. Az innen kiinduló világ megújító evangeliom ereje arra sarkal bennünket, hogy kövessük őt. Ez emlék, hitteljesen tekintve fel arra, a ki érettünk a keresztfán meghalt, ügyelI

meztet bennünket keresztyén türelinességre, önzetlen felebaráti szeretet gyakorlására, szemben minden emberrel, s az Ígéri nekünk, hogy hűen ragaszkodva az evangeliom tiszta tanához, a mi drága evangélikus egyházunkon a pokol kapui sem győzedelmeskedhetnek. Jeruzsálemből jött a világba

ä

az a világosság, melynek fényénél a mi német népünk nagygyá és dicsővé lett. A mik a germán népek, azzá a Golgathán emelt kereszt jelvénye alatt lettek, az önfeláldozó felebaráti szeretet jelszava alatt. Mint két ezer év előtt, úgy ma is e helyről hangozzék az egész világban az a kiáltás, $ mely mindnyájunk epedő reményét foglalja magában, az a kiáltás, „béke a földön“. Nem fény, nem hatalom, nem dicsőség, nem tisztelet, nem földi < vagyon az, a mit mi itt keresünk. Mi epedünk, könyörgünk, küzdünk a legfőbb jó, lelkünk üdvössége után. És a mint az én Istenben nyugvó őseim azon fogadalmát „Én és az én házam szolgálni akarjuk az Urat“, ez ünnepélyes napon itt ismétlem úgy mindnyájunkat hasonló fogadalom tételre hívom fel.

Mindenki állásában és hivatásában arra törekedjék, hogy mindazok, kik a keresztrefeszített Úrnak nevét viselik, e névnek nevében éljenek, < győzedelmeskedve a bűn és önzésből eredő sötét hatalmasságok felett. Adja Isten, hogy innen gazdag áldás áramok folyjanak az egész keresztyén- ségre, hogy a trónon és kunyhóban, otthon és idegenben felebaráti szeretet, türelem a szenvedésben és kerestyén munka a német nép legnemesebb vonása maradjon, hogy a békének szelleme az evangélikus egyházat mindinkább áthassa és megszen- 1 telje. A kcgyclemgazdag Isten fohászunkat meg-