Evangelikus egyházi szemle, 1897 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1897-06-30 / 6. szám
77 A mű 18 kötetre van tervezve, melyekből évente kettő fog megjelenni, úgyhogy igy részletfizetésre az egész művet, kényolmosen meg lohot szerezni. Megrendelést bizonyára minden jobb hazai könyvkereskedés elfogad* (Vége.) IRODALOM. Bereczky Sándor: Keresztyén hittan és erkölcstan. Középiskolák, polgári és felső leányiskolák számára Második javított kiadás. Budapest, 1896. Kokai Lajos kiadása. 100 lap. Ára kötve 50 kr. Középiskolai vallási tankönyv-irodalmunk rendkívül szegény. Innen magyarázható meg, hogy Bereczky Sándor könyve rövid bárom év alatt második kiadásban jelent meg Az egyetemes gyűlés 1895-ben tárgyalta a dunáninneni egyházkerület indítványát, melyben az javasolta a vallásoktatás tantervének kidolgozását. Az egyetemes gyűlés a javaslatot a tanügyi bizottsághoz utasította. Várhatjuk tehát ez égető kérdés megoldását. A gyinnasiumi vallásoktatási tantervnek különösen egységesnek kellene lennie. Tanulmány tárgyává kellene tenni a külföldi ev. gymnasiuinok vallási tananyag beosztását és tantervét. Bereczky könyve a gymnasiumok és polgári iskolák IV ik osztályának lenne szánva. A tankönyv tekintve heti 2 órát meglehetősen rövid, a mi különben nem volna ártalmára — ha a rövid szöveg elég tartalmas lenne. A keresztyén hittan tárgyalásánál az apostoli hitvallás felosztásához ragaszkodik. Előre bocsát vallástörténeti általánosságokat, melyek nézetünk szerint teljesen elmaradhattak volna. 1 — 6 § elmaradhatott volna; mert a keresztyén emberre nézve a vallás Krisztusnál kezdődik. A többi vallásokról szólhat a hittanár a magyarázat folyamán. A kiindulási pontnak Krisztusnál s az általa alapított Istenországánál kell .kezdődnie. Az egyházban élve ismerjük meg Krisztust s leszünk az ő kegyadománya részeseivé. A szerző vallásbölcseleti általánosságokon át vezeti a tanulót a 7. §-ban ahhoz : „Krisztusban és ő általa érezzük magunkat Istennel benső életközösségben, az istenfiuság viszonyában.“ Ez az „unio mystica“ nehezen magyarázható meg a hittan elején. Az l-ső kiadásban a kijelentésről szóló szakaszban azt modta a szerző a különös kijelentés közlőiről: „Ily kiváló emberek voltak: Mózes és a próféták, Jézus és az apostolok.“ E téves rész a 2-ik kiadásban ekként lett kijavítva: „Ily kiváló emberek voltak: Mózes és a próféták, de a tökéletes, isteni kijelentés közlője Jézus Krisztus volt.“ E szövegezés sem felel meg az egyházi tannak. A 9. §-ban szólva a szentirásról nem emeli ki az ó és uj testamentom között lévő külörnb- séget s nem indokolja miért és mennyiben tekintjük mi az ó testamentomot szent könyvünknek. Az ótestamentom^ apokrifus könyvek neveit fel nem sorolja s nem ismerteti az azokra vonatkozó egyházi tant. A szén Írásról mint hitünk zsinórmértékéről szóló tannál jó lett volna megemlíteni a hagyományról szóló tant egyházunkban, a róni. kath. egyházban és a szektáknál. A hittan egyes tételeinél ragaszkodik az egyházi tanhoz s azok tárgyalásánál csak kissé több élet volna szükséges. Az előadása az egyes tanoknak felette száraz. A 20. §-ban szólva az egyházról a 44-ik lapon azt mondja : „A protestáns egyház több alakja közül főkép kettő válik ki u. m. az ágostai hitvallású evangeli- kus és az evangélikus reform.ítus egyház. A két egyház 1817-ben Poroszországban egyesült. A kisebb protestáns felekezetek közt nevezetesebbek az unitáriusok, az anglikán egyház hívei, a methodisták, herrnhuttiak, újra keresztelők." Itt különösen ki kellett volna emelni, miért tartjuk a leghelyesebbnek a Luther által keresztül vitt reformátiót. 1817-ben a két prot, egyház Poroszországban nem egyesült, hanem királyi hatalom szóra egyesíttetett és pedig meglehetős erőszakos módon. Az egyház és szekta közötti külötnbségre ki kellett volna, ha csak pár szóban is, terjeszkedni s kifejteni az evangélikus és római katholikus egyház fogalom közötti külömbséget. Az anglikán egyház nem foglalható egy kalap alá az unitáriu okkal és a kisebb szektákkal. Ä hilresis egyedül az unitárius szektában lett gyülekezet alkotó, ezt ki kellett volna emelni s ki az unitarismus nagy következetlenségeit is. Az erkölcstani részben nézetünk szerint hiányos a ti*, parancsolat szerinti felosztás. Az erkölcstan még sokkal gyengébb része a tankönyvnek mint a hittan s lehet mondani, hogy kevesebbet nyújt mint Luther kiskátéjának első része. Az erkölcstan kiinduló pontja és fő szabályozója Krisztus. Helyesebb itt is, ha kiindulunk az erkölcsi élet megvalósithatásának három fő köréből a család, az egyház s az államból. Az Isten iránti kötelességek tárgyalásánál az egyes paragraphusok előadása prédikáczió szerű terjengős s nehezen tanulható s azt meg is tanulva szavakuál egyebet alig tanultunk.
