Evangelikus egyházi szemle, 1897 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1897-05-30 / 5. szám

70

legnagyobb örömmel és üdvözlettel fogadtatott. Kifogásolták azonban a püspök urak azt, hogy az egyházi hatóság helybenhagyó nyilatkozata nélkül az egylet már is megalakultnak nyilvánította magát. Az egylet nem kívánta magát az egyházi hatóság ielügyelete alól kivonni, azért küldte meg alapszabályait a püspök uraknak. A zsinati törvény nem ad utasítást arra nézve, hogy miként kell eljárni, uj tisztán egyházi jellegű egyletek alakításánál. A Tranovsky belmissiói egylet f. hó 12-én Rózsahegyen tartott szervpzkedő közgyűlésén elhatározta, hogy a püspök urak utasításához képest alapszabályait felterjeszti az egyetemes gyűléshez megerősítés végett s az alapszabályokba felvett uj pa- ragraphust, a mely az egyházegyetem legfőbb felügyeleti jogát biztosítja. Reméljük, hogy az egy- házegyetem is tekintve a nemes czélt a püspöki karral egyetértőleg a legnagyobb örömmel üdvözli az uj egyesület, mely fő czélul tűzte ki a belmis- sioi munkálkodást a tót ajkú ág. h. ev. hívek között, különösen a vallásos iratok kiadása és terjesztése által. Tranovskynak, a magyarhoni ág. h. ev. tót nép apostolának, maradandó emléke lesz ez egyesület, melybe az ország minden részéről jelentkeznek a résztvevők. A róm. kath. propaganda irataival elárasztja a felvidéket. A róm. kath. szí. Adalbert egylet nagy munkásságot fejt ki a róm. kath. tótnyelvü vallásos iratok kiadásában. Nekünk minden uj egyletet az egyház körén belül üdvözölnünk kell. A Luther társaságnak, mely

hanem a tisztelendő lelkész ur teljesen eltiltotta őt a munkától, de a testvérek oda igyekeztek hatni a tisztelendő urnái, hogy Feinsilber évenként két- szer-háromszor hozzánk betérhessen, de nem lett eredménye. A lap 30 április 4 számában közlöttek, tehát valótlanságon alapulnak.

Franzfeld május 21.

Hittinger József\ Ruppenthal János,

a közösség idősbjei.

Ezen nyilatkozat meglehetősen homályos. Egyenetlenségekről szól — de azt nem említi, hogy ki volt az egyenetlenség okozója. Olyasmi ellen védekezik, a mit múltkori czikkünk nem állított. A lelkész ur tiltotta el Feinsilbert az „evangeli- zátori“ működéstől s ezt helyesen tette — mert ha valaki, mint nyilvános igehirdető akar működni egyházunkban, annak meg van a rendes útja. A hiba az, hogy a lelkész ur azonnal el nem zárta a krisonai missionárius működési terét. Tudtunkkal egyházi hatóságunk az ily evangelizátoroknak engedélyt nem adott s igy nem missionáriusok ők, hanem tolakodók s úgy is kell velők bánni, mint ä tolakodókkal. Mi a krisonai missiót nem kértük és munkájára reá nem szorultunk. Ha a lelkész hiány szükségessé tenné az ily segítők munkáját, akkor oly missiói egyleteket kérünk fel, a melyek confessiónk álláspontján állanak. (Neuendettelsau- Kropp)

Szerkesztő.

többnyire magyarnyelvű könyvek kiadásával foglalkozik. tisztán tótnyelvü gyülekezetek lelkészei és felügyelői is támogatói, hihetőleg anyagi támogatásban fogják részesíteni a magyar és német nyelvű gyülekezetek is, a szép czélt maga elé tűző Trn- j novsky egyesületet is 1 A testvéri érzület támogassa tehát ez egyesületet is — hogy az egyházunkra nehezedő vészes időkben teljesítse missióját a hitmentés és hitébresztés terén. Adja Isten. — Az „Ev. Egyház Iskola“ 20-ik számában ez egyletre vonatkozólag azt mondja; „Tegyenek eleget a formának s ne nyomják reá az egyletre, a mint az szokásuk az exclusivitás bélyegét, melyet a püspök urakkal együtt mindannyian szükségesnek és üdvösnek tartunk. Békesség legyen velünk és közöttünk 1“ E névtelen czikkező óhaja teljesült. Az egylet a formának eleget tesz és exclusivitásról szó sincs — mert az ág. h. ev. országos egyház minden tagja beléphet tagnak és örömmel üdvözlik. Legyen tehát békesség, támogassa a testvér a testvért nemes törekvéseiben igazán és őszintén. Ha ez érzület hatja át az egyháztagokat, akkor létesülni; fog az, a mit mindnyájan „szükségesnek és üdvösnek tartunk.“

Sz.

A fővárosi egyházak köréből. A pesti ág. hitv. ev. magyar és német egyházközség í. hó 16-án Dr. Králik Lajos közfelügyelő elnöklete alatt tartotta lendes évi közgyűlését. Az egyházi élet nem éppen nagyfokú virágzása mellett bizonyít az a körülmény, hogy körülbelül 1525 \ fizető egyháztag közül csak 70 vett részt ezen a gyűlésen, már pedig igen fontos tárgyak, mint az állammal kötendő segélyezés szerződése, tanárválasztás, tanárok és tanítói fizetés rendezése voltak a napirendén.

Az előterjesztett évi jelentésből átvesszük a következő adatokat: Az egyházi és iskolai szükségletek fedezéséhez, 1895-ben még 1581 tag járult, 1896-ban ez a szám 1525-re szállt alá. A templomépitési alap kamataival együtt 225’771 frt 25 krra rúg Hagyományok cziraén közel 2000 forint folyt be, A jelentés egy igen üdvös ujitásról is tesz említést, a folyó iskolai év kezdetétől fogva a gymnasiumi ifjúság részére minden hó első vasárnapján a nagy díszteremben külön istenitiszteletek tartatnak, a melyeken a tanári kar is testületileg részt venni szokott. Az iskolák látogatottságát az 1896/97-iki tanévben a következő adatok tüntetik fel: a gymna- siomot 469 tanuló látogatja, ebből 241 protestáns, 228 más felekezetű; az elemi és polgári iskolát 831 növendék látogatja, ebből 310 protestáns, 421 más felekezetű. Ezen adatok világosan bizonyítják, hogy a a pesti magyar és német egyházközség iskoláit más felekezetek