Evangelikus egyházi szemle, 1897 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1897-11-30 / 11. szám
146 emeletén van az egykori német egyház lelkészi hivatala) Fájdalommal jelenti a szerző, hogy az etdélyrészi ág. h. ev. országos egyház nőm fogadta el a budapesti zsinat meghívását s ebből azt lehetne következtetni, hogy ennek csak a szászok okai r nem a mi egyházunk politizáló jellege, mely lehetetlenné tette a belépést — ha csak önmaguk egyéniségét megsemmisíteni, egyházukat tabula rásavá tenni nem akarták. A czikk iró szól az ev. egyház kerületi és osperességi felosztásáról; do egy szóval sem emlékszik meg az arányosításról, mely pedig a mi specialitásunk — s ha felosztásunk térképét közli, talán a külföldről tanulmányozni jöttek volna a tudósok ; mert ilyesmit a földkerekségén találni nem lehet, ehhez fogható esemény nincs s mionk a dicsőség, hogy mi ilyesmire is kénesek voltunk ! Azután hallgat azokról a bajokról, melyek ezen „kiváló“ mű erőszakos végrehajtása után bekövetkeztek. Hallgat a számtalan vagyonjogi pör- ről, a politikai üldözések egész sorozatáról, a testvér harczról, a lelkész hiányról és annak igazi okairól. A lap utolsó oldalán az áll, hogy a tót vallásom irodalom terjesztéséről a Tranoscius egylet gondoskodik. Ez a tévedés a jövő számban valószínűleg helyre lesz igazítva, azon históriai botrány megemlítésével, hogy ez ogyletct az egyetemes gyűlés nem hagyta jóvá! Úgy látszik, hogy a szerkesztők sem tartották ezt lehetségesnek mint egyháziasan érző férfiak. Igen érdekes, hogy miként ir e lapról egy külföldi egyházi nép lapban a lap egyik barátja. A Stuttgarter Ev. Sonntagsblatt 42 ik számában azt olvassuk: Magyarországból jelentik, hogy ott októbor hónapban „Blätter aus Ungarn“ ezimű lap fog megjelenni. A novozett lapnak ezélja kiválóan az lesz, hogy külföldi testvéreinket egyházi állapotainkkal megismortesse és közelebbi érintkezésbe hozza Magyarország és Németország hívőit. Ezen tudósítással kapcsolatban igen kérnek, hogy jó keresztyén könyveket és hírlapokat küld jüníc s igy lehetővé tegyük az ev. nép és ifjúsági könyvtárak létesítését; inert az azelőtt virágzó szepességi ev. gyülekezetek, ezek az észak magyarországi egykori védvárai a némot kultúrának, veszendő állapotban vannak. A németek száma a kivándorlás következtében fogy, katholikus tótok lépnek azok helyére. De még rosszabbul áll a vallási élőt azokban úgy, hogy egyes hivő lelkészek aggodalommal néznek a jövő elé. Még az egyháziasan érző komolyabb családokban is a vallásos és komolyabb irodalom egészen háttérbe szőrül. A könyvek következő czim alatt küldendők: Biberauer Tivadar Budapest I. város major utcza 48.” Minden kezdet nehéz s elvárjuk hogy az „Kv. Blätter“ hű képet nyújt állapotainkról. Nem veszi ezen kritikánkat sem rósz néven. Síöts Farkas: Emlékkönyv a magyar prot. irodalmi társaság 1897. május 19-én Pápán tartott első vándorgyűléséről. (Prot. Szemle 6 sz.) Ezen füzet tartalmazza az ezen alkalommal elmondott beszédeket, felolvasásokat. Az első Antal Gábor dunántúli ref. püspök “egyházi“ beszédjét tartalmazza. Olyan egy egyházi beszéd az, amilyent templomban hallani nem volna szabad. Nincs ebben semmi vallásos egyházi hang, hanem mindvégig általánosságokban, nagyhangú phrázisokban mozgó értekezés az, melyet ellehot mondani valami akadémiai gyűlésen, de nem épülésnek szánt templomi istentiszteleten. Ezen beszéd mutatja, milyen nagy a hitbeli szegénység a ref. egyházban is. Azért csodájuk, hogv Sz ibó Aladár a „Hajnalban* lévő „spokulum veritRtís“ sokszor oly kitűnő rovatában nem méliatta figyelmére ezen u. n. „egyházi beszédet.“ * , Gyurátz, ev. püspök elnöki megnyitó beszédje a lelkesedés hangján lerajzolja az írod. társaság feladatait az anyagias korszellemmel szemben. A titkári jelentés után a magyarázatos-biblia kiadására vonatkozó bizottsági javaslat foglal helyet. Ezen vállalattal szemben mogakarjuk tartani skepti- kus álláspontunkat, míg nem leszünk biztosítva, hogy határozott positiv szellemben lesz szerkesztve és nem lesz a „semmiféle“ theologia szellemének lerakodási helye. Különben örülünk, hogy a bizottság nem állt azon bizony teljesen elvetendő álláspontra, hogy akár a gyülekezetek, akár a lelkészek köteleztessenek a mű megrendelésére. Ez már csakugyan czent- ralizált egyházi hatalmunknak nem hivatása, hogy az, ilyen módon megadóztassa az úgy is eleggé megterhelt gyülekezeteket vagy lelkészeket. Es igaz. amit a bizottsági jelentéi mond, hogy „a hatóságilag kónyszuritett irodalom pártolás ellenkezik a dolog természetével,“ De mi a bizottság azon nézetét sem helyeseljük, hogy konventjeink egyházkerülotoink mondják ki a parochiális könyvtárak kötelező megalakítását 8 bírják rá a gyülekezeteket arra, hogy parochiális könyvtáruk számára a magyarázatos bibliát megszerezzék. Evvel -az előbb clutasitott eröszaki álláspontot a mollékajtón ismét becsempészik. Hévész Kálmán „Czeglédi Istvánról“ s Bancsó Antal „az autonom erkölcsiségiről“ tartott felolvasásai után, mely utóbbi a német vallásnélküli erkölcsi mozgalom ellen irányul, Hegedűs evangeliomi szellemű elnöki zárszava bezárja az ünnepély sorrendjét. Gotthold. Jan Mocko : Biskup Joachim Katinka. Obraz jeho zivota, práce a utrpenTa. B. Csaba 1897. Nákla- dom evanj. cirkevného knikkupoetva. 130lap ára2UkrAz egyháztörténet terén kiváló szerző kedves művel ajándékozta meg ev. tót népünket. Az ev. egyházi könyvkereskedés pedig azért adhatja oly olcsón a könyvet, mert a szerző jól megérdomolt mókájáért tiszteletdijat nem kért. E mü már a Cirk. Listben egyszer megjelent. A jelen szomorú korszakban csüggedő népünk erősítheti hitét az oly.hitorős jellemek megismerése által, a minő volt a 17-ik században élő Kalinka Nem csak az üldözés elszenvedésében ismerjük meg Kalinka kér. jellemét .A szogóny püspök maga előtt látja a világ elösmorését és gazdagságát mégis egy porczuyire sem tántorodik el: megmarad szegénynek, üldözöttnek ; de az árulás lejtőjére nem lép Kalinka naplóját használja fel a szerző. Igen tanulságos az a beszélgetés, melyet vele Szelepesó- nyi érsek folytat, a ki hithagyásra szerette volna őt bírni. Meghívja ebédre a szegény foglyot s megmutatja nagy kincseit. Érdekes ez ebéd lefolyásának leírása. Szolepcsényi élénk részvétet mutat-#
