Evangelikus egyházi szemle, 1897 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1897-08-30 / 8. szám

112 intézkedett akként, hogy váltakozó nyelven min­den templomban csak egy istenitisztelet tartassák. A szarvasiaknak igy tulajdonképen csak egy tem­plomuk van s a hívő közönség zömo vándorol a város egyik végéről a másikra. Némely túlbuzgók elfelejtik, hogy a templom nem nyelvtcrjesztő in­tézet, hanem az áhitatosságnak és imának helye. A világ fiai e vándorlási gyötrelmet sem tartják elegendőnek s igy az idézett lap azt javasolja : „A magyar nyelvi istenitisztelet megkedveltetésének az a váltakozó rendszer nem megoldása, megol­dás az lesz, ha az egy vasárnapon mindkét tem­plomban magyar istenitisztelet lesz.“ E „megol­dást“ az alföldön mindenfelé javasolják — és ha keresztülviszik, lassanként eljutunk az ellenrefor- máczió gyászos korszakához, az ev. templomok be­zárásához, melyet nem az ellenség, hanem a „testvér“ visz végbe. Az alföldi nagy egyházak­ban a közgyűlés helyett minden ügyben, kivéve a lelkészválasztást, a presbyterium határoz — s ilyen presbyteriumokat összehozni nem tartozik a lehetetlenségek közé. Egyházi események- A csomádi egyház Ho- léczy Zsigmond devicsi lelkészt választotta lelké­szének. — A radványi egyház augusztus 20 án ünnepelte szeretett lelkészének, Hodza Józsefnek, 25 éves jubileumát, mely alkalommal az egyház felügyelője, dr. Radvánszky György a gyülekezet nevében aranyórát s özv. Radvánszky Andorne aranylánezot adott át a közbecsülésnek és szere­tetnek örvendő lelkésznek. — A b.-csabai ev. gym­nasium Dr. Daxer György s. lelkészt vallástanár­nak választotta. A békési esperesség közgyűlését a néhány év előtt anyásitott kondorosi egyházban tartotta augusztus 31-én. Az esperességi gyűlést megelőzőleg gyámin­tézeti istentisztelet tartatott. Az ottani hívek is szép számmal mentek a harangszóra a templom­ba, hónuk alatt a vaskos régi kötésű Tranoscius- sal. De csalódtak ; mert ez alkalommal e* énekes- könyvből nem énekelhettek. A békési esperesség ép úgy mint a többi, a régi békési esperességből keletkezett új esperességek, úgy látszik dogmának farija a régi espesesség azon a Felvidékiádák korában keletkezett szerencsétlen határozatát, mely szerint, a gyámintézeti istentisztelet csak kizárólag magyar nyelven tartható meg. Ezzel az intézke­déssel a gyámintézet nem igen kedveltetik meg. A hívek nagyrésze becsukott Tranosciusával hallga­tott. Mily szép volt a régi szokás, a midőn a gyü­lekezet istentisztelete volt ez s a tótúl vagy néme­tül nem értő urak is oly szép türelemmel hallgat­ták a szép éneket és tanujelét adták a nemes, nem erőszakoskodó, testvéri érzületnek. Ma már ezek az idők elmúltak ! Az esperességi felügyelő, Haviár Dániel, tar­talmas és egyházias megnyitó beszédjében fel­hívta az esperességet a jövő teendőire. Utalt az egyházfegyelem alkalmazásának szükségére, szem­ben az olyan cselekményekkel, melyeket az állam­törvénye ugyan megenged, de melyek az egyház létalapját támadják meg. így különösen a reversá- list adó hívekre szigorral alkalmazandó az egyház­fegyelem. A tartalmas felügyelői megnyitóbeszéd után, Veres József, esperes előterjesztette nagy ér­deklődéssel hallgatott évi jelentését. Behatóan fog­lalkozott az egyházi élelet fenyegető veszélylyel. A hamis próféták első sorban az egyházat támadják ; mert tudják, hogy az egyház vedtelen. Államnél­külivé nem lehet senkisem, de az állam törvényi­leg megengedi (nem kellett volna megszavazni ! szerk.), hogy az egyháztagjai szabaduljanak á ne­héz anyagi terhektől. A baj okait nem szabad sem az evangélikus hitelvekben, sem egyes lelkészekben- keresni, mivel azok egészen másutt lelhetők fel. Az esperes alapos indokolásával mély hatást tett. Á gyűlés azután gyors menetben elfogadta a már előkészített határozati javaslatokat. Valóban az esperességi gyűlések lassanként egészen elvesz­tik régi jelentőségüket s lesznek határozati javas­latokat meghallgató diszűlésekké. Gyűlések már nem igen használnak egyházunknak s legjobb len­ne azokat nagyon megritkitani s gondoskodni va­lami helyesebb egyházkormányzó szervezetről. Az utolsó szerencsétlen budapesti zsinat e téren sem hozott újat, jobbat»hanem a sok paragraphussal, szabályrendelettel csak megnehezítette az életet 1 „Esketési iigyvivőség* ily czím alatt Budapesten új vállalat keletkezett, mely bizonyos díjért az új házassági törvény paragraphusain útbaigazítást ad a felek­nek. Ez is egyik áldása az új rendnek. Uj hivatalok és új vállalatok boldogítják a népet. Hihetőleg a vidéken is utánzókra talál ez élelme^vállalat — s illuzoriussá lesz az anyira hangoztatott díjmentesség. Az egyházak beszüntették a stólát — az „ügyvivőség“ előreláthatólag nagyon jö­vedelmező lesz. A régi nem liberális kor­szakban ily vállalatokra nem volt szükség. Közbe jött nyomdai akadályok folytán lapunk késve jelent meg-, miért is szives elnézést kérüuk. §2Íoes Hétrelem ! Lapunk hátralékosait, kik nagy számmal vannak, kérjük, szíveskedjenek kötelezettségüknek eleget tenni. A késedelmezőket kénytelenek leszünk külön is felszólítani. Újból belépő előfizetőknek teljes lappéldányokkal szolgálhatunk. B.-Csaba, 1897. augusztus 30. Az „Ev. Egyházi Szemle“ ___ ______________________________________________________ kiadóhivatala. N yomatott B.-Csabán Povázsay Testvérek könyvnyomdájában 1897.

Next

/
Oldalképek
Tartalom