Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1896-04-20 / 4. szám
55 nyelvű (lásd Székács levelét a belföld rovatában) egyházunkban fontos inoinen- tűm, uii’v szólván élet kérdés. Es ez az a jogos, törvényes kívánság, hogy gyülekezeteink lelkészei, tanítói, felügyelői elsajátíthassák a gyülekezetek nyelvét azon középiskolákban, melyek fenntartásához a legszegényebb gyülekezet is hozzá járul. Német gyülekezeteink e tekintetben jobban állnak, mert hiszen a német nyelv kötelező tantárgy s mert (‘gyes középiskolákban (Pozsony, Késmárk) német önképző körök is léteznek, de tót gyülekezeteink helyzete igazán siralmas és nem akad ember egyházunkban, a ki e siralmas állapoton segítene. Nem meri felemelni senki szavát, féltve „jó hírnevét“ — s a kik ezt sürgetik és szorgalmazzák, egyszerűen „izgatok** és más epithetonokat nyernek. A gyengének és jogainak védelme nem izgatás; de a jogos kívánság, óhaj erőszakos elnyomása barharismus * és erőszak, a melynek az egyházban nines helye. Nem politikai, hanem tisztán egyházi érdek az, amely felszólalásra késztet s amelyet, ha tekintetbe nem vesznek azok, kiknek kezében van az egyház kormányzás: nem szeretik hazájukat és bűnt követnek el egyházunk ellen. Középiskoláink pedig ne csak névleg, de tényleg legyenek felekezetűnk intézetei s ifjúságiink, melyet oda küldünk nyerjen erősülést a keresztyény hitben és szellemben. Sz. A horvátország ág. h. ev. egyház. Függelékkép, tájékoztatásul még egyet mást! Ila a püspök Horvát-szlavonországban egyházi látogatást akar végezni, akkor a politikai hatóságtól engedélyt kell kérnie. Az iskolákut a püspök vagy esperes csak a politikai hatóság engedőimével látogathatja, de ez is csak tanítási napon történhetik és ekkor is semmi másból, mint hittanból szabad a gyermekeket kikérdezni. Helyi gyűlés tartása a politikai hatóságnak bejelentendő. Egyházi hatóságaink által, a magyarhoni esperességi gyűléseken megjelenni kényszerittetünk, mely gyűléseken a horvát-szlavonországi törvényeknek igen gyakran ellentmondó határozatok hozutnak. A magyarhoni egyházi hatóság az anyakönyvezlek magyar, a horvát kormány pénzbüntetés terho alatt horvát nyelven való vezetését parancsolja. A magyarhoni egyházi hatóságok egyházi iskolai rendeleteket küldenek, melyek a horvát-szlavonországi kormány rendeletének homlokegyenest ellentmondanak. Az esporesség a horvát-szlavonországi lelkészeket utasítja, hogy a magyar kultusminiszter 1890. III. 27. 10.080. sz. rer.delote értelmében a vegyes házasságból származott gyermekeket az 1808. Lili. t. ez. szerint kereszteljék. Ha már mi most ehhez alkalmazkodva járunk el; úgy az 179'Y,. XXVI. t. ez. értelmében bepereltetünk, megbün- tettetünk, és sem az esperességi, sem a kerületi és „horribile dietu“ sem a hatalmas egyetemes gyűlés nem képes rólunk e büntetést elhárítani. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetésével mi is megkaptuk az esperességtől a különféle utasításokat. Mi jól tudjuk, hogy e törvények itt érvénynyel nem bírnak. I)o ha mi ezzel nem törődve, hanem az egyházi hatóságtól nyert utasítás értelmében az anyakönyveket lezárjuk, a házasulandókat a községi jegyzőhöz utasítjuk. — kiván- esi vagyok, mit szólna ehhez a horvát kormány. Kinek a rendeleté maradna itt érvényben *? A magyarhoni egyházi hatóság a pátenst gyűlöli, nem ismeri és jogosultságát itt liorvát- szlavonorszagban is tagadja és mégis, ha végrehajtás czéljából a horvát-szlavon politikai hatósághoz folyamodik, akkor szépecskén a pátensre hivatkozik és ennek értelmében kérelmezi a végrehajtás foganatosítását. Hol itt a következetesség ? Mért nem hivatkozik ily esetekben a zsinati törvónyro, melynek joghatályára oly fennhangon tudnak a különféle gyűléseken hivatkozni f Dunántúl püspök választás volt. Ha a pozsega megyei ev. egyházak, a mint állittatik, a somogyi esperességhez és igy magától értetődik, a dunántúli kerülethez tartoznak, mért nem lettek szavazáshoz felszólítva. E tekintetben álljon itt a hrasztováczi (pozsega m.) evang. lelkész panaszlevelónek következő részo : „165—1895. Tisztelendő Testvérem ! _ — — — — sőt mondhatom, hogy egyházam a dunántúli kerületi püspökválasztás alkalmából még szavazásra sem lett felszólitva, holott állittatik, hogy oda tartozunk. Csak kötelességeink vannak, de jogaink nincsenek. Azért csak bátran előre a megkezdett munkában, egyházunk javára kell hogy sikerüljön. Hrasztováez 1895. okt. 10-án Péter Ádám ev. lelkész.“ Ugyancsak ezen a somogyi esporcsséghez név- leg tartozó egyházakkal kisem törődik. Ez egyházakban még ama törvénytelenség is uralkodik, hogy a más felekezetű lelkésznek kötelesek pár- bért fizetni. Ezer és ezor baj. rendezetlen, viszás, zavart és vigasznólküli állapot, mit a magyarhoni evang. egyház mind e mai napig meg nem sziveit, résem hederitett s még kevésbbe segitott és ha mi most önönmagunkon akarunk sogiteni, ez nekünk bűnül
