Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1896-02-20 / 2. szám

35 kok számára. Az első lap egyszersmind konfirmá­ciói emléklap. Az emlékkönyv számos szép imát tartalmaz s azonkivül az Ur sz. vacsorájáról igon tartalmas és kimerítő oktatást ad. A mű 3 függe­lékében szó van a keresztyén ember kötelességeiről házában, hivatásában és hivatalában, továbbá a keresztszülék kötelességeiről és végre a váltanok- ról. A művecske mely immár 2-ik kiadást ért, meg­rendelhető a szerzőnél s igen alkalmas konfirman­dusaink között való kiosztásra. Ev. Tlieologusok Otthona.“ Az egyetemes theol akadémia ez év folyamán otthont szán­dékozik felállítani a theologusok számára. Az áldozatkész pozsonyi egyház csekély bérért át­engedte egyik épületét a felállítandó otthon szá­mára, melyben theologusaink olcsó árért lakást ki phatnának Az eszme jó amennyiben, ha az uj otthonban helyes szellem fog lakozni, áldás­sá lehet, de ha a szellem politizáló és szabud- elvüsködő lesz, bizony nem lesz az uj intéz­ményben köszönet. Ha ez utóbbi teljesen hát­térbe szorul, egyházunkra nagy áldással lehet az uj intézmény ; mert ez volna hivatva a the- ologia műveltség másik oldalát adni — t. i. a vallásos érzelem fejlesztését, a pectus-1. A felhivás panaszkodik theologiai intézete­ink elnéptelenedése felett. De hát ezen népte- lenség oka nem-e a közegyházban az utolsó év­tizedben lefolyt szomorú események ? Minden esetre sok üdvös és mulhatlanul szükséges in­tézmény létesülhetne egyházunkban, ha vissza­állítható lenne az oly felette szükséges egyházi belbéke. Mi is elismerjük azt, a mivel a felhívás kezdődik, hogy anyaszentegyházunk helyzete válságos! Bár megértenék ezt azok, kiknek ke­zében központosul a hatalom s megkisérlenék minél sürgősebben az egyházi belbéke helyre­állítását. Még most a tizenkettedik órában le­A felhívás az összes gyülekezeteknek meg lett küldve gyűjtés inditása czéljából. A gyűj­tés eredménye mart. 15-ig bejelentendő. Az adományok „Theol. Akadémia Pozsony“ czimre küldendők. Az adakozások szépen indultak. A jövő számban közöljük az adakozók névsorát. Lj rend. Nagy-Majláth (Csanád m.) ov. rof. egyházközségben az uj törvény életbelóptotéso óta egyetlen egy eset sem volt, hogy a házasfelek a templomba mentek volna esketósre. A körülötte fekvő ev. tót falvakban meg ellenkezőleg egyetlen eset sein volt, hogy hívóink ne mentek volna az egyházi eskotésre. A „Evangyólista“ szerint a belügyministor bi- harmegyei r . . i állami anyakönyvvezotővó Fe­kete (Schwartz) Mihályt nevezte ki, a ki egyúttal fogyasztási adóbérlő és pálinka fődopós is. Szolgál­jon ez vigaszul a törvény azon intézkedésére, mely- szerint pap anyakönyvvezotő nem lehet. A pápa egy nemrég nála járt magyarországi küldöttségnek azon figyelőmre méltó szavakat mondta: „Legújabb időben bizonyos egyenotlensó- gok támadtak az önök hazájában az állam és az egyház kozott, a melyek más országokban sem ké­peztek veszélyt a vallásra nézve, más országok is azért mégis katholikusok maradtak, Mogyarország mégis csak „Rognum Marianum“ marad.“ — Sok jel arra mutat, hogy a pápa jól ismeri hazánk vi­szonyait. A kísérletek nem fognak megszűnni, sőt napról-napra ismétlődni fognak, hogy a „Rognum Marianum“ visszahódittassék. Az uj törvények már annyiban is jelontőségesek a róm. katholicismusra, hogy megteremtették a kath. néppártot. Ha ez a párt a mai választási rendszer mellett egy képvi­selőt sem visz be a kópviselőházba, azt a positiv hasznot teszi a „Rognum Marianum“ katholicismu- sának, hogy emeli a kath. öntudatot és öntudatossá teszi a tömeget. Lényegében nincs is megtörve a róm. katholicismus ez uj törvények által — hatal­ma és pedig világi hatalma daczára a polgári há­zasságnak sőt az általános vallásszabadságnak is nagy. — A gyermekek vallásáról szóló törvény pe­dig határozott nagy concossio a katholicismusnak. Százados harezok befejezése volt az 1868. LILI. törvényezikk. iíogy minő rovorsálisokat iratnak alá Írni ol­vasni nem tudó egy egy elzülütt ev. hivijnk által, mutatványul álljon a követkoző : „ígéret. En Kraes- márik András ágost ev. vallásu 24 éves, nőtlen, közrendü ifjú becsületemre fogadom, hogy — ha a nagyváradi 1 sz. bihomok püspök úr Biszák Anna 26 óvos közrendű hajadonnal kötendő házasságom­hoz a veg/os vallás akadálya alól felmentést ad, mindkét nemű gyermekeimet a róm kath. vallás­ban fogom neveltetni, sőt ha bizonyos nkadálvok elhárulnak, magam is róm. kath.-sá leszek. B.-Csa­ba, 1896.jan. 11. Kruesmárik András névaláiró, Krisz­tik dános, h. lelkész.“ Ezen irattal aztán a plébános a szolgabirói hivatalba küldte a folot, hivatalos átirat kíséretében, melyben kérto a főszolgabírót, hogy hitelesítse azon „ígéretet.“ A főszolgabíró megta­gadta a hitelesítést, sőt azt teljesen érvénytelennek nyilvánította. A főszolgabírói végzés meg lett fel- lobezvo az alispánhoz, de ott is helyben hagyatott. A házasság aközben megköttetett törvényes meg­egyezés nélkül. Imo, ha itt, ahol a protestantismus ily túlnyomó számban van, a „Rognum Marianum“ apostolai ily kísérleteket tesznek (perszo elég ügyet­lenül) — képzelhetjük mit tesznek ott, a hol hive- ink elszórtan vannak. A rózsahegyi ág. h. ev. egyház valóságos szigetet képez a nagy róm. kath. tengerben. Buzgó lelkészo és felügyelője mindent elkövetnek, hogy a kicsiny sereget összetartsák, melyet a fanatizált tö­meg elnyeléssel fenyeget. A messze fekvő filiákbnn elszórt ev. családok nélkülözik az ov. iskolát s ha a családban nincs kellő gond a hittudat ébresztésére a gyermekek megszűnnek egyházunk tagjai lenne. A filiákban lakó szülők * buzgóbb része beadja gyormekeit logaláb a konfirmációi oktatás tartamá­ra Rózsahegyre. A rózsahegyi anyaegyház tagjai nagy áldozatok árán fölállították felekezeti népis­kolájukat, de minden megerőltetés daczára nem lesz­nek képesek azt fentartani, ha a hitsorsosok noliéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom