Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1896-06-20 / 6. szám
93 azon különféle körülmények között, amelyeken át vezérel téged nz Isten — öröm lesz nz angyalok között, ha csak egy gyenge lélek is megerősödik és talán egy bűnösön is segitvo lesz,“ Rövid elmélkedésekben végig megy az ó és uj szövetség történetein. Egy ily elmélkedését bemutatjuk a következőkben : „A gyermektelen Ab- rahám. — Midőn veled át akarom lapozni a bibliai történetet, nem szabad elmellőznöm a hívők atyjának, Ábrahámnak nevét. Nem olvassuk ugyan, hogy ő valaha beteg lett volna; de hát a beteg tanulhat az egészségestől is. Abrahámot Isten elhívta haz&jából és ö Kánaánban lakott. Marhája és szolganépe bőségben volt; a föld, melyet ajándékképpen bírt, szép és tágas volt; barátjai tisztelték, ellenségei féltek tőle, Isten szerette őt: ugyan mit kívánhatott tőle még? Egyszer akként szólott hozzá az Isten: „Én vagyok a te pajzsod, a te jutalmad nagy.“ Hogy Isten az ő pajzsa volt és őt a veszélytől oltalmazta, azt tapasztalhatta ; és az ő szerencséje, Isten félelmének jutalma, igazán nagy volt. Es mégis a szomorúságnak szavai hangzanak ajkairól, midőn úgy sóhajt fel: „Uram, Uram, mit akarsz nékem adni? Gyermekek nélkül megyek el.“ Abrahám elöregszik és minél inkább növekszik vagyona, annál szomorúbban tekint arra. Mit is kívánjon Istentől, mit használ neki mind az, a mit ajándékozott neki az Ur? Sohasem volt neki senkije, a kinek hagyhatná azt. Evei szaporodtak és gyermektelenül maradt. Látod, igy a gazdagnak is sokszor van be nem teljesedett vágya, minden szerencséje még élénkebbé, fájdalmasabbá teszi ezen óhaját. Sok ember van, a ki felesleges áldást élvez és ki ézen áldást hova tovább fájdalmasabban szemléli s akként sóhajt fel : „Mit használ minden ? Elöregszem, s gyermektelenül megyek el !“ Es mi talán szomorkodjunk és mást irigyeljünk ? Mily balgaság! Talán van valamink, a mit ő irigyel és ha mindjárt nem más is az, mint a mi kedves gyermekeink.“ A kedves tartalmú könyvet melegen ajánljuk olvasóinknak. . Sz. KÜLMISSIO. A missionsrius mint biblia fordító. Az ev. missio eleitől fogva fő feladatának tekintette az Isten igéjét nem csak szóval hirdetni, hanem Írásban is adni a hívők kezébe és pedig minden népnek az ő nyelvén. Egy egészen műveletlen nép nyelvére való biblia fordítás nagy nehézségekbe ütközik. Sok bolyén a missionáriusok voltak az elsők, kik az afrikai és ázsiai vad népek nyelvén Írtak, annak szabályait rendszerbe szedték és megállapították. A missionáriusok óriási nehézségekkel kénytelenek megküzdeni. Ezen nyelvi nehézségekről szól egy Uj-Guinea szigetén működő és biblia- fordító missionárius a következőkben (Kirchliche Mitteilungen aus und über Nordamerika, Australien und Neu-Guinea, 1896. N. 8.): „Az utolsó hónapokban lefordítottam a bibliai történetet jabin nyelvro. A szent történetnek lefordítása egy oly csiszolatlan nyelvro, a minő 3 pápuák nyelve, sok nehézségbo ütközik és nem a legkisebb nehézségek egyike az, hogy o nyelvben hiányzik a passivum, továbbá hiányzik a fokozás, ezért aztán az ily kitételeket „a legnagyobb“ ekként kénytelen lefordítani : „ő az egyedül nagy, a ki mindnyáját felülmúlja,“ vagy pedig: „ő nagy és a többiek kicsinyek.“ A benszülüttok rolativ szegénységével összefügg, hogy az ő számfogalmuk nagyon korlátolt; a hol a kéz és lábujjak nem elegendők, ott megszűnik minden világos fogalom, ott már a magasabb számláló képesség szükséges, melyre a kis vágyóimul bíró pápuának nincs szüksége. A kor évek szerinti meghatározása lehetetlen ; az öt ezer élelmezéso a pusztában csak mint nagyon sok ember élelmezése fejezhető ki. A 99 juhot a benszü- löttek közül senki sem képes megszámlálni, bár igaz, hogy e számnév is 17 szótagból áll. Nagy nehézséget képez a bibliai időszámítást visszaadni, mert a pápuáknál teljesen értéknélküli azon közmondás : „az idő pénz.“ A pápuáknál hiányzik a meggazdagodás utáni törekvés, csak csere kereskedés áll fenn, a pénz teljesen ismerotlen. (íme a Tolstoj-féle ideál meg van már régóta valósítva.) A IOjUOO talentumot 20 vadkan foggal, 100 dénárt 2 darab vassal kellett kifejezni. A publikánus fogalmát nem lobot a pápuának megmagyarázni; mert adóról nincs fogalma. Ha azután valaki azt mondja, hogy a kultur államokban vadászati adót is kell fizetni, álmélkodva kérdezi, hát azután az állam eteti a madarakat, nyálakat és vaddisznókat ? Nagyon nehéz a pápuával megértetni a rangfokozatokat, hatóságot, királyokat és császárokat, a mely fogalmakkal a bibliában találkozunk. A „farizeusok és Írástudók“ fogalmát is nehéz megértetni. A biblia fordítás kénytelen egész uj szavakat behozni. Abstract fogalmak teljesen hiányoznak a pápua nyelvbon, még a halál és élet szava is teljesen hiányzik. A főneveket ritkán használják, s inkább igékkel fejezik ki magukat. Ezért szükséges sokszor a meglehetősen terjedelmes körülírás. Daczáiaezen nehézségeknek, a missionáriusok serényen munkálkodnak s igyokeznek e tökéletlen eszközökkel is hirdetni hűen az evangéliumot. Minden nyelv fejleszthető, még a szegény pápuának nyelve is. Persze a modern ember itt is a kultúrát sokszor egészen máskép terjesztené, német és angol iskolákat állitana fel. 1 >o hát ezt is már megpróbálta az angol Taylor, sok fáradság és áldozat mind hasztalan volt ; mórt a kaller is, meg a pápua is ragaszkodik az ő csiszolatlan és sok szó- tagu nyelvéhez.
