Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1896-01-20 / 1. szám

20 hogy e kisértésnek kitétetik. De hát, kiknél az egyhá­zi érzés zérus fokra hágott — bánják is azok, ha az egy­ház elpusztul, csak a politika maradjon meg. Egy ref. lelkésztől kinek a polgári házasság sok hívét más akolba terelte, az első gyümölcshullás után azt kérdeztem : „hát még mindég helyesli az uj rendet ?“ — A válasz az volt: Igen — bár nekünk sokat árt, mégis azt mondom, hogy szükséges volt.“ Nagyon helyes volt a miniszter azon rende­leté, mely megtiltja az anyakönyvvezető uraknak azt, hogy követeljék miszerint az uj házaspár vő- legényi és menyasszonyi díszben jelenjen meg a hivatalban. Népünk ezt, bár eleitől fogva tisztes ruhában jelent meg ott, igen helyes érzéssel, fi­gyelmeztetésünk nélkül is, nem tette. Egy alföldi ev. gyülekezetben egy ev. más esperességből való lelkész volt az első a ki a népszokást figyelembe nem véve — teljes menyasszonyi díszben lévő arajával jelent meg a községházán ......................... A vidéki lapok aztán magasztalták ezt a jó pél­dát adó lelkészt s a jó példa követőkre is talált. A régi farizeusok uj alakban. A baptisták­nál a vasárnap megszentelése sok tekintetben em­lékeztet a régi farizeusok szombat megszentelésére. Egy kis faluban a baptista, evangélikus szomszéd­jának nagyon beteg volt felesége. Az illető arra kérte a baptista szomszédot, fogjon be kocsijába s menjen a közeli városba orvosért. De a baptista visszautasította a kisértőt azzal, hogy vallása tiltja miszerint bármi munkát végezzen is e szent napon, A kérő vissza ment beteg nejéhez méltatlankodva, hogy a rajongó szomszéd hajthatatlan. Alkonyai­kor a baptista be megy istállójába, hogy kivezesse lovait és tinóit s megitassa azokat. Az egyik borjú elszabadult s az utczára érve futni kezd. Hiába liivja, csalogatja gazdája — már a mezőre ért. Mit volt mit tenni, a baptista hamarosan befogja lovait s keresi a tévelygő barmot. Ez eset aztán, bárcsak egyes tévelygő esete, felvilágosította a kis falu lakóit! ZERKESZTŐI ÜZENETEK. A. M S. Köszönöm a buzdítást. Bocsássátok meg, hogy ügyetekre is több gondot nem vethetek. Ezentúl más­ként lesz az. Spectator. Köszönöm önfeláldozó fáradságát. Czikkeit kérem ezentúl is. Néha a közlésre a lap szűk voltánál fogva későn kerül sor. A czikkekre nézve meg jó, ha a szerkesztői asztalfiókban megérnek. id. J. K. Mb. Ha az oly tapasztalatokban gazdag férfiak áldást kivánnak munkámra, nagy buzdításomul szolgál, kö­szönöm a jóakaratot. Kr. A. 0. T\ Czikkedet közlöm, csak az időre nézve nem tehetek határozott Ígéretet. A hosszú idézetet, a bár je­les műből, nem közölhetem, mert arról már sokszor szóltam és főbb pontjaiban ismertettem is. Az anonym levelek el ne riaszszanak — különösen fajrokonaidtól, kik tetszelegnek ab­ban, hogy fajukat megtagadják, bárcsak annak nemes tulaj_ donait tagadták meg s rósz tulajdonait a módnélküli önzést és a testszolgálatot megtagadni nem képesek, sőt az náluk fokozottabb mérvben üt ki. Bánsági, Nézetem is az, hogy ne kövessük a ref. atya­fiakat a túlságos liberalismusban, mert oda jutunk, a hova ők jutottak és azok jutottak közülünk, kik őket követték. Ha igy fogunk haladni a világnak való deferálásban, bizony oda jutunk, hogy mindent feláldozunk és megsértjük hivő né­pünk vallásos érzelmét azok kedvéért, kik a templomba soha, vagy nagy ritkán járnak. Esperestek minden megjegyzés nélkül köröztette-e ama körlevelet ? M. J. Csü Rémes az, a mit a kath. fanatismusíról ir vidékükön. A kath. öntudat emelésére senki sem tett többet, még a jezsuiták sem, mint a mi egyházárulásunk. B. Cr. U. Az előfizetés 1896 első felére szól. — gy. A czikk kissé későn érkezve, hátrakerült. Dr. M. E. P. Bocsánat, a közlemény már késő érkezett. A jövő számban alaposabban szólhatok a dologról. Sz. J. K. B. A lapot e számban nem ismertettem. Én irányodat, bár buzgósagodat mindég méltányolni tudtam, sem az ev. ref., sem az ág. h. ev. egyházra nézve előnyösnek nem tartom. Luthernek más nézete van az enthusiasmusról mint Macaulaynak és én az előbbivel tartok. Az „enthusias- tikus" iránynak egyházunkban nincs helye csak a katholicis" musban és a szektákban ; mert nálunk a vallásosság nem szenvedély, hanem meggyőződés, bit, lelkiismeret. Az enthu- siastikus állásponton nem lehet szó keresztyén jellemről, csak vakbuzgó és sokraképes rajongásról. Felhiüós elöfiizefésire. Lapunk második évfolyama kezdetén kérjük lapunk barátait és olvasóit szí­veskedjenek előfizetni, hogy a lap szétküldése akadálytalanul történjék. Lapunk a régi alakban eddigi irányához hű tartalommal minden hó húszadi­kán fog megjelenni, A pártolás mérvéhez képest bővítjük lapunkat. Az előfizetéseket az alólirott czimre kérjük küldeni. B.-Csaba, 1896. január 20, Az „Ev. egyházi Szénié11 szerkesztésbe és kiadó hivatala. NYOMATOTT POVÁZSAY TESTVÉREK KÖNYVNYOMDÁJÁBAN B.-CSABÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom