Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1896-09-30 / 9. szám

EVANGÉLIKUS

EGYHÁZI SZEMLE.

MEGJELEN HAVONKÉNT EGYSZER

*----------------------------------*

Előfizetési ár:

Egósz évre . 2 írt.

Fél évre ... 1 írt.

¥-------------------------------------*

M

ásodik évfolyam.

Felelős szerkesztő és kiadó: SZEBERENYI LAJOS Z S.

h. ov. lolkéez R.-Csabán.

* ---------------------------------X

A lap szellemi és anyagi részét illotő közlemények a szerkesztő és kiadóhoz intézendők.

* ------------------------------------«

9

. SZ3m. 6 -Csaba 1896. Szeptember 30,

Gjámintézet — tnrista egylet.

Idegenszerünek tetszik, hogy a két czimet egymás mellé soroztuk. A czim- ben már magában támadás foglaltatik. I#yekezni fogunk a támadást indokolni.

Kényes dolog egy jótékonysági intézményt venni bírálat alá. „Ajándékozott lónak nem szokás fogait nézni“ mondja a közmondás. Egy oly intézmény, melynek hivatása szép és nemes, amennyiben az egyház szegényeinek gondozója — talán nem is válhátik a nyilvános kritika tárgyává.

Gyámintézet—turista* egylet, ez lesz állitásunk tárgya s fejtegetéseink folyamán ez állítás igazságának bebizonyítására törekszünk. Nem kedves dolog az ily fejtegetés, és mégis kötelességünk volt az e téren is, a hol az elvi 1 ágiaso- dás szomorú jelenségeit szemléljük, felemelni tiltakozó szavunkat.

Az áldásosán működő Gusztáv Adolf egylet mintájára létesült hazai ág. h. ev. egyházunkban a patentál is harezok füzében az egyetemes gyám intézet. A hívek, gyülekezetek, esperességek és k/brületek filléreiből és a külföldi Gusztáv* Adolf egyesület adományaiból évről-névre tekintélyes összeg gyűl egybe, melyet aztán az egyetemes gyámintézet évenként tartani szokott disz ülésén kioszt a szűkölködő egyházaknak, szegény lelkészeknek. Az intézet működéséről értesülünk a meglehetősen terjedelmes, számos nyomtatványból s különösen az intézet hivatalos lapjából, melynek szelleméről múltkori számunkban volt alkalmunk ~S3J$lani.

Az egyetemes gyám intézet nem tartja közgyűlését az egyetemes gyűlés alkalmával; a mi a legegyszerűbb, legolcsóbb és legtermészetesebb lenne, hanem nem egyszer az ország egyik másik végpontján tartja vándorgyűlését. A czél az volt mindenfelé elvinni az eszmét, mindenfelé emelni az egy házszere te tét, az összetartozás érzetét. Egyes jeles szónokok lépnek fel ilyenkor és ragyogtatják szónoki képességüket és gyújtanak általa uj tüzet az elhidegült vagy öntudatra nem ébredt lelkekben.

A közgyűlést megelőző estén összegyűlnek a távol vidékről összesereglett „érdeklődők.“ Vígan szól a czigány zene. A vendégek eloszlanak. Másnap, rendesen vasárnap van a disz istentisztelet, a diszgvűlés s nyomban utána a diszban- kett fűszerezve ékes toasztokkal. Délután már rendesen nincsen istentisztelet. A tagok különféle kirándulásokra mennek, melyeknek czélszerü összeállításáról gondoskodik a körültekintő, ügyes rendezőség. Újvidékről kirándulást tesznek Belgrádija. Orosházáról Mezőhegyesre. Po-