Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1896-08-30 / 8. szám
121 rósius György, Blasius János, Jakobey Pál, Hrus- kovic Sámuel. A világiak nem hódoltak ez iránynak és eredeti énekeket szereztek, igy cselekedett Kadics György, Podmanicky János és különösen Bodó Mátyás. Ez utóbbinak gazdag gyűjteményében ogyet- len forditást sem találunk. Különös az, hogy Bodó énekoi daczára jelességüknek nem lettek a családok és az egyház közös birtokává, hogy majdnem teljeson feledésbe mentek. Nincs azon mit csodálkozni. Az „Evangoliom viszhangja“ ezimfi könyv ritka könyvvé lőtt. Bar- tbolomaeides fentidézett műve 113-ik lapján azt mondja, hogy Bodó művének kevés előfizetője volt s hogy a peldauyok nagy részét féltve az el koboztatástól egy igen nedves helyre dugták, igy azok nagy részt tönkre mentek. Az elkoboztatástól pedig ez időben nagyon lehetett tartani, ha meggondoljuk, hogy Mária Terézia uralkodása alatt is 1768-ban mennyire megcsonkították a jezsuiták Tranoscius énekes könyvét. Tranosius énekeskönyvében valószínűleg azért nem vétettek fel Bodó énekei, mivel annak kiadását már sajtó alá rendezte Hruskovic azon évben, a melyben Bodó kiadta énekeit. 1745 ben ismét kiadta Hruskovic az énokoskönyvet, de ennok énekei már akkor túl nagy számban lóvén, csak 13 új éneket vett fel. Bodó énekeit, amint már említettük, saját házi áj- tatossága számára irta, a melynek nagy barátja és ápólója volt. Négy leánya sz imára külön énekeket szerzett. íme mily felette építő hatású ösmerni a XVIIlik század evangélikus egyházának ügyvédjét, a kiró az evangoliom mély hatással van. A XIX-ik század ev. ügyvédje nem ösmer collogájára. De sok pap 6em ösmerno rá ma napság özekre a kegyes világi papokra. Mindnyájan tanulhatnánk tőlük. Mocko János csácsói ov. lelkész. IRODALOM. Bereczky Sándor: „Bibliaismortotés, bibliai történetekkel. Budapest. Kókai Lajos kiadása. 1895. 116 lap. Kötve 60 kr. A polgári, középiskolák alsóbb osztályai számára van szánva o tankönyv. A vallástanitáshoz különösen a középiskolában kovés igazán jó tankönyvvel rendelkezünk. Beroczky világos érthető nyelven ir és tankönyvével jó szolgálatot tett s igen helyeson cselekedett, a midőn a bibliai ismertetést összokap- csolta a bibliai történetekkel. A bibliai történetek elbeszélésénél ragaszkodik a bibliai szöveghoz. Néhol azomban ép a leghatásosabb részt hagyja el. így a 18-ik lapon előadva Izsók házasságát, elhagyta a hű szolga, Eliezor szép imáját s úgy szintén Eliezor búcsú szavát Bothuelhoz. Mindezon hiányokat a vallástanár, gondosan elolvasva a bibliai szöveget, pótolhatja élőszóval. Kifogásunk van a tankönyv azon szavai ellen is a 100-ik lapon: „A zsidókhoz irt levelet csak annyiban lehet Pál lövőiének mond ani, amennyiben Pál szellemében van írva. Szorzőjo ugyanis nem maga Pál, hanem valamelyik tanítványa, valószínűleg Apollos.“ Az ily „valószínűségi“ hypothesisekkol kár terhelni az ifjúság lelkét. A kritika kétes eredményeit kár az iskolába vinni. A keresztyén gyülekezet Pál levelének ösmori el azt a levelet is — olyannak van folvóvo az általunk is elismert kánonba. Eltckintvo e gyarlóságtól — mint a létező bibliaiamé tankönyvek között a legjobbat, ajánljuk tankönyvül középiskoláinkba. I)r. Luther Márton kis kátéjának magyarázata. Irta : K oren Pál b.-csabai ág. h. ev. lelkész és arad békési esperes. A csabai polgári loánjűskola múlt tanévi vallásvizsgáján a káté magyarázatából nyert feleletek szokatlan mély hatást gyakoroltak az intelligens hallgatókra. Ámulatuknak és csudálatuknak a hallottak fölött hangos kifejezést adtak s omigy nyilatkoztak : „igy kellene a vallást tanítani minden iskolában.“ — Alulírott, mint a hallgatók egyike, az ez után nem sokára tartott arad-békési papi kon- ferencsián felhívta a testvérek figyelmét a vallás tanítás o rendkívüli sikerére; minélfogva a konfo- renczia felkérte Koren Pál ospores s lelkésztársunkat (mert ő volt az ki a novezett iskolánál a vallást tanította) : adná ki nyomtatásban káté magyarázatának kéziratát az iskolák használatára. Az ospores e kérésnek engedve fenti czim alatt munkáját kiadta 6 Ívnyi terjedelemmel. A káté 3 részének magyarázatát figyelmesen átolvasva, nem habozom kimondani; hogy tartalmát tekintve, o kátémagyarázat páratlan a maga nonébon. Magam is e téren dolgoztam s módom ban volt a kátémagyarázók logjelesbjoivel megös- merkednom ;*do állíthatom, hogy messze, nagyon messze túlszárnyalja ez mindazt, a mit valaha a kátéirodalom mezején láttam s olvastam. Koren o r o d e t i kátémag3Tarázó, módszer, forma, tartalom tekintotébcn egyaránt. Csak az utóbbit akarom rövidon jellemezni. Érveit, tanításait az isteni kijelentés másik bibliájából a termesze t- b ő 1 meríti ugyan a szerző, de úgy, hogy az teljes öszszhangban áll a szcntirással és symbolikus könyveinkkel, 0 a positiv keresztyénséghive, a hit szikláján áll s épon azon fegyverrel védi az erkölcsöt s harczol a hitért, a mely fegyverrel azt mások támadják, ostrormolják, A természet titkaival magyarázta a hit titkait, a természetből veszi gyönyörű hasonlatait, képeit s ritka elmeéllel, frappáns, velős mondásokkal világítja meg a legneho-
