Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1896-07-30 / 7. szám

3

De felmerül a kérdés : váljon ezen pn- rancs reánk is kötelez ő-o V Nos kedves olvasó, közvetlenül ezen missziói parancshoz fűződik az Ur azon nagybecsű igéroto : „íme, ó n ti v el etek vagyok min dón napon o világ végeztéig.“ Ugyebár, ezen igérotot, mely az egész világra vonatkozik » az idők végéig tart, magadra is szeretnéd vonatkoztatni ? Szeretnéd, ha Jézus veled is lenne minden napon, — s ez igy is lösz, ha a fenti i g ó r o t o t, az azt közvetlenül megelőző s Isten országára vonatkozó királyi parancstól el nem választod. Mert a milyen igaz az, hogy Jézus minden tanítványa vigasztalást lelhet azon ígéretben, hogy az Ur az ő irgalmával és kegyelmével mindég közelében van, ép olyan bizonyos az is, hogy oz?n Ígéret o 1 s ő sorban azokra vonatkozott és vonatkozik, kik Jézus missziói parancsához híven elmennek széles o világra! Mint bárányt a farkasok közé, — úgy küldi szét az ő gyönge, szegény kö- j veteit; de a gyönge, kicsiny seregnek azért nem kell félnie és rettegnio : hi szón Jézus velők megyen és velők marad. S amint a missziói Ígéret meszszo túlszárnyalja az apostolok korát s meg nem szűnik a világ végéig, úgy a missziói parancs is sz ükségképon ezen egész időro vonatkozik.

„A világ vége“ még azon máp, hasonló mondást is emlékezetünkbe hozza : „Es predikáltatik az Isten országának ovangyélioma az egész földön, hogy az minden pogány oknak bizonyságul legyen, és ezek utón eljő (Jeruzsálemnek — a világnak) a végo.“ (Máté *4, 14.) Hogy a megtérés és a hit mindenütt prédikáltas- sék, viszsza vonul a feltámadatott a menny rejtőkébe, honnan nem akar előbb visszatérni, inig ezen prédikálás az egész földön el nem terjed, — ha nem is minden népek megtérésére, legalább „bizonyságul minden pogányáknak.“ Jézus ezen három mondása „háromszoros kötél, mely el nem szakad ;“ szavak, melyek ellonmondást nőm tűrő határozottsággal tisztán és világosan bizonyítják, hogy Krisztus menybemenetelének napjától, visszajövetele napjáig missziói időszak van, s hogy ennélfogva a misszió nagy munkájában részt venni, minden keresztény ember szent kötelességei

De nem csak Krisztus urunk külső parancsa hanem a kereszténység belső lényego is kell, hogv ezon szent kötelesség teljesítésére ösztönözzön bennünket. Ha Krisztus nélkül, bűnei miatt, minden ember elhárhozik, s ha o g y o- dül a Krisztus érdemében találhatunk mindnyájan üdvösséget, úgy obből önként következik, hogy az Ige evangyéliomát hirdetni kell minden népeknok. A koreszténység tehát misszió vallás, mely a fényhez hasonlóan belső szükségszerűségből mind szélesebb körökben terjed s minden lélek előtt bizonyságot akar tenni a Krisztus által szorzott üdvről: mig világvallássá nem lett. S ezon fényt a keresztény egy ház terjeszti, miért is reá vonatatkoznak az Ur szavai: „Ti vagytok e világnak világosságai“ és: „Fényijók a ti világosságtok az emberek előtt!“

(Folyt, következik.)

Lipcse, Handmann R.

misszió osperos.

A lipcsei ev. luth. misszió-egyesületről.

Az egyesület lapja a egyéb kiadványai. A

lipcsei misszió-egyesület, „Evangelise h-L u- therisches Missionsblatt“ czimen Handmann R. misszióo6poros szerkesztésében, czéljai s munkássága ismertetése s népszerűsítése végett lapot ád ki. A folyóirat havonként 2-szer jelen meg 16 —24 lap terjedelemmel, illusztrálva s bő tartalommal. Előfizetési ára postai küldetéssel, egész óvro 1 frt 20 kr. könyvkereskedés utján po- dig csak 72 krajezár s megrendelhető Naumann J. könyvkiadóhivatalában Lipcsében. — Az egyesület ezenkívül számos a hittéritésre vonatkozó munkát, tiizetot is ád ki, melyek közül ezúttal csak a „Polmzweige von dóm ostindischon Missionsgebiet“ czimü népiratkákat említjük meg s azokat a melyek „Lichtstrahlen im dunkeln Erdtheile“ czimen jelennek meg. Egy-egy füzet ára csak 5-20 fillér s az elsők az egyesület indiai, az utóbbiak pedig afrikai működését ismertetik népszerű modorban. Úgy a lap, mint a népiratkák terjesztése, hazai német nyelvű gyülekezeteinkben is nagyban hozzájárulhatna a misszió-ügy népszerűsítéséhez. Különben bírjuk a szerkesztő felhatalmazását, hogy az egyesület összes kiadványait tetszés szerint felhasználhatjuk lapunkban s élni is fogunk ezon nagybecsű felhatalmazással.

Közgyűlés. A lipcsei ev. luth, misszió-egyesület minden évben a pünkösd után következő szerdán nagygyűlést, (Jahresfest) tart, melyen az uj mis6ziónárusokat felszentelik s az egyesület ügyoit bajait megbeszélik. Az idei nagygyűlés május 27-éü volt, Lipcsében. Lapunk legközelebbi számában részletes leírást közlünk róla.

Mozgalom a páriák között. Missziónk főmű- ködési tere Indiában Madrász vidékén, a hinduk között van. A munka, mely sok költséggel, fáradsággal s önfeláldozással jár, éveken át csak nehezen haladt előre s különösen megnehezítette a hit- térítést az ott fennálló kasztrendszer. A múlt évben azonban a legalsóbb kaszt, a szegény páriák (helyesebben p a r r o i-ák dobosok) között nagy mozgalom támadt a koreszténység javára. Szegények százával tódulnak missziónarusainkhoz s kérik a felvételt lutheri egyházunkba. Ez amily örömöt, épon olyan gondot is okoz a hittérítő testvéreknek ; mert mihelyt egy hindu megkeresztoltetik, rögtön kitagadják rokonai, barátai, egész nemzetsége, sehol munkát, keresotet nem kap s igy a missziónárusok az áttértek testi ellátásáról is kötelesek gondoskodni, a mi igen sok költséggel jár. Legutóbb K a b i s z testvér, egyesületünk egyik legbuzgóbb missziónárusa, nagy földterületet vásárolt, molyén az áttért páriákat letelepítette, hogy földművesekké logyonek. Elutasítani egy községből som lehet a kerosztségre jelentkezőket, mert külön-