Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1895-05-01 / 5. szám
68 rabecsülése Isten igéjének és a szentségeknek, — a buzgóság, melylyel az egyház czéljait előmozdítjuk és igy az emberek üdvében közrehatunk. —--------------------K ÜLMISSIO. Madagaskar. A politikai lapok napjainkban sokszor emlegetik ezen sziget nevét. A franczia kormány 65 millió frankot kért a kamarától, hogy 15 ezer főnyi hadsereggel megtámadhassa a mada- gaskariakat. Bennünket annyiban érdekel a dolog, a mennyiben e sziget lakói nagyrészt protestánsok. Madagaskar valamivel nagyobb terjedelmű mint az egész Németország. Lakóit többféle népfaj képezi. Az uralkodó és számban legerősebb a „hóvá“ nép, amelyből származik a jelenleg uralkodó királyi ház is. A keresztyénség ez országba csak e század elején hatolt be s azóta, rövid 80 év alatt, majdnem teljesen meghódította az uralkodó nr pfaj javarészét. Az első, e szigeten működő protestáns missi- onárius, a londoni missioi intézet küldötte volt, a ki 1818-ban lépett először e sziget partjaira. A partvidék e szigeten is felette egészségtelen, míg az országbenseje egészséges, kellemes, dús növényzetű. Az első hittérítő, Jones, családja, neje és gyermekei a partvidéki mocsaras éghajlat áldozatjául estek. A buzgó Jonest a kereszt meg nem törte, mivel nem lankadó buzgalommal és áldozatkészséggel munkálkodott tovább. 1822-ben már megaalakult az első egyházközség az ország fővárosában. Ugyanott iskolát alapítottak, a mely iskolának növendékei a keresztyénség iránt jóakarattal viseltető Radama király jelenlétében a vizsgán az angol újtestamentom egyes részleteit anyanyelvűkre fordították. Radama, ámbár rokonszenvezett a keresztyénséggel, nem lett keresztyénné, mert élete alkonyán a kicsapongások örvényébe merült. Radama király halala után fogadott fiának Rakatobenak kellett volna a királyi trónra kerülnie, a ki a missió iskoláiban nyerte neveltetését. Az elhalt király 12 feleségének egyike, Rana- valona, magához ragadta a hatalmat. Rakatobe és párthívei a legkegyetlenebb módon lemészároltattak. Az uj királynő fanatikus híve volt a pogányságnak. Uralkodása kezdetén kijelentette, hogy őseinek bálványaihoz ragaszkodni és bennök bízni fog. A keresztyén katonáknak megtiltotta az úrvacsorához való járulást, mivel, úgymond, fenn akarja tartani elődjének azon rendeletét, mely szerint a katonáknak tiltva van a szeszes italok élvezete. A missionariusoknak meg volt parancsolva, hogy az általuk fenntartott iskolákban a vallás oktatással felhagyjanak, majd későbben az összes missionáriusok ki lettek utasítva az országból. Megkezdődött a keresztyén benszülöttek üldöztetése. Ez' a vérkeresztség volt a keresztyénség későbbi gyors terjedésének leghatalmasabb eszköze. Számosán a legkegyetlenebb módon kivégeztettek. A keresztyének titkon összegyülekeztek, erősítették egymást a hitben s megőrizték az evangélium kincsét e gyászos korszakban is. A királynő 20 éves uralkodása alatt folyton tartott az üldözés. Utódjai alatt pedig többé nem ismétlődött. A jelenleg uralkodó királyné is protestáns. A franczia természettudós Dr, Cattat, a ki 1889-ben beutazta a szigetet, azt Írja : „a főváros összes lakói már a keresztyénség elveit ösmerik. De a missionáriusok hivatása nem volt egyedül az evangelisátio. Az ő befolyásuk következtében minden téren nagy haladás észlelhető, különösen pedig az iskolázás terén. A városban, a templomok körül számos iskolát találhatunk. Vannak középiskoláik is, a hol a benszülött tanítók képeztetnek ki. A missionáriusok asztalos és kovács műhelyeket alkottak, könyvnyomdát állítottak. A keresztyen szeletet intézményei is már itt-ott létesültek. Analakelyben kórházat emeltek, a várostól néhány kilométernyire a bélpoklosok számára a jezsuiták menhelyet létesítettek.“ A londoni misso társulat fejti ki a legnagyobb munkásságot. Utána következik a szigorúan lutheránus irányéi norvég missio, a mely nagyon lelkiismeretesen jár cl a hittérités művében. Fenntart e szigeten theologiai intézetet, továbbá egy orvosképző iskolát, kórházat, menhelyet a bélpoklosok számára, könyvnyomdát. Kiad vallásos tolvóiratokat. Az uj testamentom eddig 32, az ó-testamentom 8 kiadást ért el. A missio társulatok mellett fennáll e szigeten az úgynevezett királyi egyház, a n elyhez tartozik a királyi család is, papjai és tanítói kizárólag benszülöttek. Madagaskar lakói, a mióta az evangélium oda is behatolt, erkölcsi tekintetben nagyot haladtak, ámbár még sok a teendő e téren is. A protestáns missio gyors haladását irigy szemmel nézték a jezsuitáik. Ok is missiói telepet létesítettek e szigeten. Érdekes, hogy miután a szentírás előszeretete oly mélyen hatolt a madagaskari népéletbe, kénytelenek voltak a jeszuiták is ez eszközt igénybe vennie. A romai kath. egyház fiiig a müveit Európában tiltja híveinek a bibliaolvasást, addig Mada- gaskarban hírnökei ajánlják a benszülötteknek a biblia olvasását. A franczia háború, mely alapjában véve hóditó háború, nagyban veszélyezteti a protestantis- must e szigeten; mert mig Franeziaországban nem tűrik a jezsuitákat, addig gyarmataikon előszeretettel viseltetnek irántuk. A francziák hatalma nem tűri a meghódított népek iskoláiban az anyanyelvet, franczia nyelvet és szellemet visz azokba. Missió a zsidók között, a melyre az angolok oly nagy készséggel áldoznak, igen költséges, mivel egy londoni napilap számítása szerint az elmúlt 1894-ik esztendőben mindenegyes megkeresztelt zsidó a missiotársulat 36,000 forintjába került. Nem csodálkozunk a drágaságon, mert hiszen tudjuk, hogy hazánkban is nagy költséggel missionáriust tart fenn az angol missio s a térítési eredmény elenyészőleg csekély. A zsidók között feleslegesnek tartjuk a missiot. Közöttünk élnek, templomaink nyitva vannak számukra is. Minden egyes keresztyénnek missionári- usnak kellene lennie. Csak hogy fájdalom, a keresztyénség a legtöbb helyen nem imponál a zsidóságnak, mivel ez utóbbiak igen gyakran tapasztal
